Hogyan teleltessük a fagyérzékeny növényeket?

2021.11.07. 19:28

Költözik a leander, a muskátli, a kaktusz

Az egynyári növényeket viszik a fagyok, de ha ügyesek vagyunk, az évelőket megmenthetjük. Némelyik kibírja takarás nélkül is, valamelyiknek „téli ruha” kell, de amelyik nem bírja a keményebb fagyokat, azt többnyire hűvös helyiségben tudjuk átteleltetni, ahol fény is éri.

Farkas Judit

20211102 Szeged Illusztráció Növények teleltetése Fotó: Frank Yvette FY Délmagyarország DM

Fotó: Frank Yvette

Az egynyári növényeknek az elmúlást jelentik a mínuszok. Ugyanígy jár sok olyan virág, amit még évekig nevelhetnénk – ha nem visszük biztonságos helyre, vagy gondoskodunk me­­leg „ruháról”. Az örökzöl­deknek nem árt a fagy, de so­­kaknak okoz fejfájást, mi le­­gyen a szép időben beszerzett leanderrel, muskátlival, sétányrózsával, fuksziával. Mi a teendő télen a kaktusszal, ami olyan jól elvolt a tűző napon?

Mínusz ötig bírja a leander

Az első teendő természetesen az, hogy tájékozódunk, a növényeink milyen éghajlaton őshonosak, milyen a víz-, a fény-, a melegigényük? A trópusi növények már az első kis fagyot is megérzik – ilyen például a ba­­nán, a papagájvirág. Ezek, a szobanövényekkel együtt, már nyilván mindenkinél bent laknak a meleg szobában. Az első hideg éjszakát még kibírja az angyaltrombita vagy a murvafürt, de például a citrusfélék is.

A leanderek, a selyemmályva akár mínusz öt fokot is kibír, a babér és egyes jázminfélék mínusz tízig maradhatnak odakint.

Jobb kivárni azt az időpontot, amikor már mindenképpen bekívánkoznak a növények a hidegről, ami időjárás függvénye. A hosszú teleltetés nem kedvez a növekedésnek, annál inkább a kártevőknek – annyi időt töltsenek bent, amennyit muszáj.

Mi legyen a muskátlival?

Az egyik leggyakoribb kérdés a kerti muskátli sorsa, hiszen éveken át virágzik újra és újra, ha helyesen teleltetjük. Bálint gazda tanácsolta: olyan helyen kell tartani 4–8 fok között, ahol éri valamennyi fény, és 2-3 hetente kaphat vizet. Ha teljesen kiszárad a földlabda, nem kel életre tavasszal a növény, ha túlöntözik, a gyökerek nem kapnak le­vegőt. Általánosságban is el lehet mondani, hogy az öntözés megfelelő arányára a többi telelő növénynél is figyelni kell, kevesebb vízre van ilyenkor szükségük. Az utóbbi években kedvelt sétányrózsa 8-10 fokon telel át, a levelét lehullatja, ér­demes visszavágni teleltetés előtt. A leandernek elég némi fény és 3–5 fokos hőmérséklet, akár egy lépcsőházban is kibírhatja tavaszig. Arra figyeljünk, hogy pajzstetű ne legyen a növényen, amit beviszünk, mert nagyon elszaporodhat a téli időszak alatt.

Fény és hűvös

A különböző színű és fajtájú hortenziák is kedvelt növénynek számítanak: fagytűrés szempontjából nem mindegy, milyen fajtát ültetünk, és az sem, hogy hová.

A tölgylevelűt és a kúszót nem hatja meg a hideg, a kerti hortenziának azon­­ban a keményebb tél már megárthat.

Szeged környékén azt figyeltük meg, hogy az előkertekben is szépen áttelel. Ha védett helyre, például téglafal mellé ültetjük, még nagyobb az esély, hogy megmarad és virágzik is következő évben.

A legtöbb teleltetést igénylő növényre érvényes, hogy némi fényre és hűvösre van szüksége. Akinek nincs megfelelő helyisége, ahol a növények túlélhetik a hideg hónapokat, az érdeklődhet, hátha a környéken vállal kertészet bérteleltetést, bár ez a szolgáltatás nálunk még nem túl gyakori. Egy másik megoldás a teleltetősátor, amihez kertészetekben, barkácsáruházakban és az interneten is hozzá lehet jutni, változatos árfekvésben. Ez a helyhiányt vagy fényhiányt megoldja, a kertben egyszerűen telepíthető.

Szellőzzön a takarás

Vannak növények, amelyek némi téli öltözettel bírják a helyükön, dézsában vagy kertbe kiültetve is – de nem műanyag fóliával takarva, mert az alatt nem szellőznek, elpusztulhatnak.

Kertészetekben, szaküzletekben hozzá lehet jutni növénytakaró zsákokhoz, amelyek jól szellőző anyagból készülnek – ha be kell takarnunk valamit, ezeket válasszuk. A tearózsák gyökerét érdemes takarni a fagyok ellen, ahogy Bálint gazda egy korábbi bejegyzésében olvastuk, földdel kell felkupacolni a tövét a sekélyen elhelyezkedő gyökerek védelmében. Ugyanez vonatkozik a kivibokrokra is. A füge, rozmaring vagy a gránátalma fölé gallyakból lehet védősátrat építeni, azt komposzttal, fűvel vagy falevéllel feltölteni – bár itt, délvidéken úgy tapasztaltuk, a rozmaring és a füge nagyon szépen elvan takarás nélkül is. Ha vetettünk spenótot, sóskát, madár- vagy fejessalátát, az ágyások falevélpaplant kaphatnak, ezekre tegyünk gallyakat, hogy ne hordja el a szél. Amint az időjárás engedi, tavasszal el kell majd róluk takarítani.

Fagytűrő kaktuszok

Ami a kaktuszokat illeti, tévhit, hogy egyik sem bírja ki a fagyokat. Ahogy korábbi cikkünkben is körbejártuk a témát, egyes fügekaktuszfajok például a mi éghajlatunkon a természetben is áttelelnek, és invazív fajnak számítanak. Általában az illegálisan lerakott kerti hulladékban kerülnek ki maradványaik, amelyek aztán elszaporodnak – van olyan faj, amelyik mínusz 37 fokig bírja a hideget. Amelyik kaktusz nem fagytűrő, annak hűvös, száraz, helyiség az ideá­lis a telelésre, ha csak meleg helyiségben tudjuk tartani, ügyeljünk rá, hogy napos helyet kapjon. Öntözni ritkán kell, ez nyugalmi időszak a kaktusznak. Túlélhetik odakint a nagy havakat is egyes fügekaktusz mellett a tövis- és bokorkaktuszok is.

 

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában