Robotsebészeti technológia segít a prosztatarákműtéteknél is

2021.11.27. 12:28

Nem elég csak az orvosoktól várni a gyógyulást, a betegeknek is van teendőjük bőven

Magyarországon minden évben 4500-5000 férfi tudja meg, hogy prosztatarákja van, és tévhitként terjed, hogy ez csak az idősebb férfiak betegsége. Akinél apai ágon már jelentkezett a probléma, annak 45 éves kor előtt is fokozottan kell ügyelnie. Szakemberek mondták el tanácsaikat a betegség kezelése kapcsán. Figyelmeztettek, a rendszeres sportnak óriási szerepe van.

K. A. R.

Még mindig túl sok betegnél fedezik fel áttétes állapotban a prosztatarákot, pedig ez a betegség ma már az esetek egy jelentős részében meggyógyítható. 50 évesen elmenni prosztataszűrésre befektetést jelent a további egészségben eltöltött évekbe, azaz tévhit, hogy ezzel csak az idősebb férfiaknak kell foglalkozniuk. Éppen ezért a Magyar Rákellenes Liga és a Gyógyulj Velünk Egyesület az európai prosztatatudatosság napja alkalmából online betegtájékoztató fórumot tartott, melyen elhangzott, hogy Magyarországon minden évben 4500-5000 férfi tudja meg, hogy prosztatarákja van.

A Prosztatarák kezelésének módszerei

A szakemberek figyelmeztettek, nem elég csak az orvosoktól várni a gyógyulást, a prosztatarákos férfiak is sokat javíthatnak az életkilátásaikon mozgással, megfelelő életmóddal, valamint a betegségükről szerzett alapos ismeretekkel. Tenke Péter, a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház urológiai osztályának vezető főorvosa közölte, a legnagyobb gyógyulásra akkor van esély, ha időben diagnosztizálják a daganatot, ezért 45 éves kor felett különösen javasolt a rendszeres szűrővizsgálat. Jelezte, a betegség tünete a prosztatanövekedés, a húgycső összenyomódása miatti vizelési gond, a véres vizelet, a fogyás, a csontfájdalom és a merevedési zavar. Elmondta, a lakosság tömeges szűrése nem, de a korai felismerés és a felvilágosítás nagyon fontos. Figyelmeztetett, a betegség örökölhető, így ha valakinél apai ágon már előfordult a családban, akkor neki sokkal jobban kell figyelnie 45 éves kor előtt is.

Novemberben bajusznövesztéssel hívják fel a figyelmet a férfiak egészségügyi problémáira, beleértve a prosztatarákot, a hererákot és a lelki betegségeket. Fotók: Dreamstime

– Ma nem műtjük meg a betegek egy részét, akiket korábban igen, ám megműtünk olyan férfiakat is, akiket korábban nem. Ennek magyarázata, hogy a szűréssel korai stádiumban felfedezett, szövettanilag alacsony kockázatú daganatok egy részében elegendőnek tartják az aktív követést, azaz a rendszeres orvosi kontrollt, s csak akkor avatkoznak be, ha a tumor viselkedése ezt megkívánja. A korábbinál több közepes és magas kockázatba sorolt betegnek javasolnak viszont műtétet, akár még akkor is, ha már a prosztata környéki régióba is átterjedt a daganat – fogalmazott Tenke Péter.

Kitért arra is, hogy hamarosan Magyarországon is elérhető lesz a robotsebészeti technológia a proszta­tarákműtéteknél is, ahogyan egyes ellátóhelyeken a robottechnológiát a sugárkezelésekben már ma is használják. A professzor az áttétes prosztatarákos férfiakat azzal biztatta, hogy ma már nemcsak hormonkezelésekkel fékezik meg a daganat előrehaladását, hanem olyan modern gyógyszerek is elérhetők, amelyekkel úgy növelhetik akár a többszörösére a korábban elérhetőnek gondolt túlélést, hogy közben az életminőség terén sem kell nehéz kompromisszumokat vállalniuk a betegeknek.

Intenzív mozgással könnyebb átvészelni

– A nemzetközi tanulmányok alapján ma már egyértelműen kijelenthető: azok a proszta­tarákos férfiak, akik legalább napi 30 percet intenzíven mozognak, jobban viselik a kezelésekkel járó mellékhatásokat, kevesebb a panaszuk, jobb az életminőségük, kisebb a kiújulási kockázatuk, és tovább élhetnek – erről már Nyirády Péter, a Semmelweis Egyetem Urológiai Klinikájának igazgatója beszélt. Kiemelte, minden beteg terápiájára az onkológiai munkacsoportnak kell javaslatot tennie, és fontos, hogy mindig időben megtörténjenek a kontrollvizsgálatok is. Ezek közül prosztatarákban a legfontosabb a vérből meghatározható PSA-tumormarker rendszeres követése.

Azok a prosztatarákos férfiak, akik legalább napi 30 percet intenzíven mozognak, jobban viselik a kezelésekkel járó mellékhatásokat.

Nyirády Péter hangsúlyozta, 2017-ben azért indította el a Magyar Rákellenes Liga és a Gyógyulj Velünk Egyesület a Janssen támogatásával a „10 ezer lépés” programot, hogy általa minél több prosztatarákos betegben és érintett családban tudatosítsák, hogy a rendszeres fizikai aktivitás jótékony hatása semmilyen más módszerrel vagy gyógyszerrel nem helyettesíthető. Nyirády Péter ezt nemcsak hirdeti a betegeiknek, hanem munkatársaival tudatosan példát is mutatnak, ugyanis az urológiai klinika orvosaiból évekkel ezelőtt futócsapatot is szerveztek, rendszeresen edzenek, többször vettek már részt a Balatonnál tókerülő versenyen is.

Sikerült megkerülniük a Földet

Az online esemény a betegeket rendszeres mozgásra ösztönző „45 nap alatt a föld körül” országos kihívás zárórendezvénye is volt. A cél az volt, hogy legalább 30 ezer kilométert összegyűjtsenek, ami elegendő Magyarország szélességi körén képzeletben megkerülni a földet, közben pedig minél több motiváló üzenetet és fotót tegyenek közzé a www.45nap.hu honlapon. A kihívás során több mint 77 ezer kilométert gyűjtöttek össze a résztvevők, saját példájukkal is motiválva a rendszeres fizikai aktivitásra a prosztatarákkal élő férfiakat.

Rozványi Balázs, a Magyar Rákellenes Liga elnöke elmondta, a 45 napos kihívásuk lezárult, ám azt szeretnénk, hogy a kilométergyűjtés, azaz a rendszeres testmozgás a mindennapok része maradjon ezután is. A Magyar Rákellenes Liga országszerte elérhető alapszervezetei és klubjai rendszeresen szerveznek mozgásprogramokat, amelyekbe minden kötöttség nélkül várnak mindenkit. Hozzátette, a szervezett keretektől függetlenül is kérnek mindenkit, hogy mozogjon az egészségéért.

Kalotay Gábor, a Gyógyulj Velünk Egyesület prosztatarákból meggyógyult elnöke szerint a legnagyobb ellenség a fotel.

– Szeretném ha ez a mondat a téli hónapokban sokaknak eszébe jutna akkor, amikor leülnek a televízió vagy a számítógép elé. Nincs olyan életkor és nincs olyan állapot, amikor a mozgás vagy a gyógytorna ne javíthatna valaki közérzetén, erőnlétén, fizikai vagy lelki állapotán. Aki nem tud már biciklizni, sétáljon. Akinek nehezére esik a járás, ússzon vagy tornázzon. Aki épp nem tud felkelni, végezzen gyógytornagyakorlatokat, légzőgyakorlatokat az ágyban – fogalmazott.

Nem csak az idősek betegsége

Az online előadáson Beöthe Tamás, a Péterfy Sándor Utcai Kórház urológiájának főorvosa arra hívta fel a figyelmet, hogy nemcsak az idős urak betegsége a prosztatarák.

– 50 éves kortól, vagy ha a családban már előfordult a betegség, akkor 45 éves kortól el kell járni a szűrésre, mert egy emelkedő tendenciát mutató PSA-tumormarkerérték már ekkor előre jelezheti a folyamatot, ami miatt tíz évvel később akár előrehaladott prosztatarákkal szembesülhet egy férfi. Tudom, hogy sokan egy félperces vizsgálat, a prosztata végbélen keresztüli, ujjal történő kitapintása miatt nem jönnek el az urológiára. De legalább a PSA-tumormarker-vérvizsgálatot csináltassák meg. Már azzal óriásit lépnénk előre Magyarországon, ha ezt az egyetlen, urológiai beutalóval ingyenesen elérhető vérvizsgálatot hajlandók lennének a férfiak elvégeztetni – jelentette ki.

Beszámolt arról is, hogy az egészségkultúra és a prosztatatudatosság fejlesztése a szűrésekre már járó férfiaknak éppúgy felelősségük, mint a szűrésekre még nem járó férfiak gyerekeinek és társainak. Ezért azt kérte, mindenki vegye rá édesapját, férjét, párját, szomszédját a szűrésre.

Ezek is érdekelhetik