"Az újnak a kezdete remény nélkül nem történik meg"

2021.12.05. 07:00

A sötétségből a világosságba szeretnénk eljutni adventkor

Ez az időszak alkalmas arra, hogy az ember megálljon, önmagára tekintsen, mérlegre tegye az emberekkel és az Istennel való kapcsolatát – mondta el lapunknak Serfőző Levente oktatási püspöki helynök. A szemináriumi prefektussal advent második vasárnapjáról, a bűnbánatról és a reményről beszélgettünk.

Kiss Anna

Szeged – 2021.12.02. Adventi interjú Serfőző Levente, oktatási püspöki helynökkel. Képen: Fotó: Karnok Csaba (KC) – Délmagyarország (DM)

Fotó: Karnok Csaba

– Az adventi időszak első két hetében a bűnbánatra fókuszálunk. Mitől lehet igazi ez a bűnbánat?

– Az advent egyszerre egy külső és egy belső készület. Legtöbbször a külsőségekkel kezdjük a készületet, így felöltöztetjük a környezetünket, ezekkel pedig szimbolikusan kifejezzük azt, amiben hiszünk. A különböző fények, a gyertyák meggyújtása jelzi, hogy a karácsonyi éjszakában eljött, megtestesült Istent, a vi­­lág világosságát várjuk. Ugyanakkor ügyelni kell arra, hogy a hangsúly ne maradjon a felszínen, hanem a bűnbánatra fókuszáljunk, vagyis a belső készületre. A bűnbánat nem más, mint egy nagyon komoly, lelkiismeretes önmagamra fi­­gyelés, amikor megvizsgálom a cselekedeteimet, a gondol­kodásomat, a szavaimat, va­­lamint azt, hogy kellően ügye­­lek-e a békére, a másokra va­­ló odafigyelésre. Keresztény emberként megfigyelem azt is, hogy ahogyan élek, az találkozik-e azzal az evangéliumi tanítással, amit Jézus ránk hagyott. Ez az időszak alkalmas arra, hogy az ember megálljon, ön­magára tekintsen, mérlegre te­­gye az emberekkel és az Is­­tennel való kapcsolatát, az imaéletét, az önvizsgálat után pedig megtalálja azokat a lépéseket, amelyek segítenek neki visszatérni a kiegyensúlyozott Isten–ember kapcsolathoz.

Serfőző Levente: Az újnak a kezdete remény nélkül nem történik meg.
Fotó: Karnok Csaba

– Húsz nap van szentestéig. A bűnbánat mellett milyen fontos teendőink vannak még a következő hetekben?

– Keresztény emberként ki­­emelném a szentgyónás elvégzését, amely a katolikusok számára megtérést és újjászületést jelent. A másik fontos lehetőség egy keresztény ember számára az, hogy részt vegyen a rorátén, vagyis a hajnali szentmiséken. Ez nemcsak egyfajta kihívás, hogy hajnalban felkel, és eljön a szentmisére, hanem szimbolikus üzenetet is hordoz, hiszen a templomba jövet még sötétség van, látja a csillagokat, azonban amikor a mise végén kilép a templomból, akkor már világosság fogadja, ez pedig kifejezi a várakozás lelki értelmét. Adventben a sötétségből a világosságba szeretnénk el­­jutni.

– A köznyelv szerint a remény gyertyáját gyújtjuk meg ezen a hétvégén. Mit üzen számunka advent második vasárnapja?

– Az ember az egyetlen te­remtmény, aki képes remélni, olyan lény, aki a reményre van teremtve, nincs értelme az életnek anélkül, hogy valamiben vagy valakiben ne reménykednénk. Karácsonyra készülve ab­­ban remélünk, hogy Isten újra közel jön hozzánk. De ha a mindennapi életünket megfigyeljük, akkor látjuk, hogy felfokozott, megzavarodott ideológiai, kulturális, szinte hidegháborús állapotok jellemzik a világunkat, éppen ezért reménnyel kell imádkoznunk azért, hogy az ünnep segítsen kibékülni és rendezni közös dolgainkat. Ugyanígy van ez a járványhelyzettel kapcsolatban is. Az új kezdet felé a reményen át vezet az út.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában