2021.12.05. 07:00
A sötétségből a világosságba szeretnénk eljutni adventkor
Ez az időszak alkalmas arra, hogy az ember megálljon, önmagára tekintsen, mérlegre tegye az emberekkel és az Istennel való kapcsolatát – mondta el lapunknak Serfőző Levente oktatási püspöki helynök. A szemináriumi prefektussal advent második vasárnapjáról, a bűnbánatról és a reményről beszélgettünk.
Szeged – 2021.12.02. Adventi interjú Serfőző Levente, oktatási püspöki helynökkel. Képen: Fotó: Karnok Csaba (KC) – Délmagyarország (DM)
Fotó: Karnok Csaba
– Az adventi időszak első két hetében a bűnbánatra fókuszálunk. Mitől lehet igazi ez a bűnbánat?
– Az advent egyszerre egy külső és egy belső készület. Legtöbbször a külsőségekkel kezdjük a készületet, így felöltöztetjük a környezetünket, ezekkel pedig szimbolikusan kifejezzük azt, amiben hiszünk. A különböző fények, a gyertyák meggyújtása jelzi, hogy a karácsonyi éjszakában eljött, megtestesült Istent, a világ világosságát várjuk. Ugyanakkor ügyelni kell arra, hogy a hangsúly ne maradjon a felszínen, hanem a bűnbánatra fókuszáljunk, vagyis a belső készületre. A bűnbánat nem más, mint egy nagyon komoly, lelkiismeretes önmagamra figyelés, amikor megvizsgálom a cselekedeteimet, a gondolkodásomat, a szavaimat, valamint azt, hogy kellően ügyelek-e a békére, a másokra való odafigyelésre. Keresztény emberként megfigyelem azt is, hogy ahogyan élek, az találkozik-e azzal az evangéliumi tanítással, amit Jézus ránk hagyott. Ez az időszak alkalmas arra, hogy az ember megálljon, önmagára tekintsen, mérlegre tegye az emberekkel és az Istennel való kapcsolatát, az imaéletét, az önvizsgálat után pedig megtalálja azokat a lépéseket, amelyek segítenek neki visszatérni a kiegyensúlyozott Isten–ember kapcsolathoz.
– Húsz nap van szentestéig. A bűnbánat mellett milyen fontos teendőink vannak még a következő hetekben?
– Keresztény emberként kiemelném a szentgyónás elvégzését, amely a katolikusok számára megtérést és újjászületést jelent. A másik fontos lehetőség egy keresztény ember számára az, hogy részt vegyen a rorátén, vagyis a hajnali szentmiséken. Ez nemcsak egyfajta kihívás, hogy hajnalban felkel, és eljön a szentmisére, hanem szimbolikus üzenetet is hordoz, hiszen a templomba jövet még sötétség van, látja a csillagokat, azonban amikor a mise végén kilép a templomból, akkor már világosság fogadja, ez pedig kifejezi a várakozás lelki értelmét. Adventben a sötétségből a világosságba szeretnénk eljutni.
– A köznyelv szerint a remény gyertyáját gyújtjuk meg ezen a hétvégén. Mit üzen számunka advent második vasárnapja?
– Az ember az egyetlen teremtmény, aki képes remélni, olyan lény, aki a reményre van teremtve, nincs értelme az életnek anélkül, hogy valamiben vagy valakiben ne reménykednénk. Karácsonyra készülve abban remélünk, hogy Isten újra közel jön hozzánk. De ha a mindennapi életünket megfigyeljük, akkor látjuk, hogy felfokozott, megzavarodott ideológiai, kulturális, szinte hidegháborús állapotok jellemzik a világunkat, éppen ezért reménnyel kell imádkoznunk azért, hogy az ünnep segítsen kibékülni és rendezni közös dolgainkat. Ugyanígy van ez a járványhelyzettel kapcsolatban is. Az új kezdet felé a reményen át vezet az út.