Szegedi hírek

2023.08.20. 18:10

A tűzijáték nem csak annyiból áll, hogy valaki megnyomja a gombot

Az augusztus 20-i tűzijáték nem csak abból áll, hogy valaki megnyom egy gombot: 15 ember hónapokig tervezte azt a negyedórás látványosságot, mellyel vasárnap az állam­alapítást ünnepeljük. Bácskai Dániel felel érte Szegeden; az ország egyik legjobb pirotechnikusa gyakorlatilag gyermekkora óta tanulja ezt a hivatást. Vele beszélgettünk a szakmáról, de szóba kerültek a kutyák és az is, való-e gyereknek a tűzijátékozás.

Timár Kriszta

Jó kezekben van a szegedi tűzijáték. Bácskai Dániel az ország egyik legjobb pirotechnikusa. Fotók: Karnok Csaba

Az augusztus 20-i ünnepségsorozat leglátványosabb és legtöbb embert vonzó része kétségkívül a tűzijáték. Bár manapság sokan tiltakoznak ellene, mégiscsak kihagyhatatlan része a szilveszter mellett ennek a napnak is. A legtöbben ugyan úgy tekintik, mint pár percnyi fényes durrogást, megtervezése és kivitelezése komoly szakmai felkészültséget igényel. Szegeden az ország egyik legelismertebb szakemberének kezében van az indítógomb – és minden más is. 

A vállalkozást 1993-ban az édesapám kezdte, én tulajdonképpen belenőttem a pirotechnikus-szakmába 

– mesélte Bácskai Dániel, a Pyro Maxx Professional Fireworks Kft. vezető pirotechnikai tervezője. Hozzátette: ez a szakma is rengeteget változott az utóbbi időszakban, ma már szinte elképzelhetetlen, hogy annak idején milyen fapados módszerekkel tervezték meg ezeket az égi látványosságokat. 

Nem gyufával gyújtották meg a zsinór végét 

Én ma leülök a számítógép elé és pontosan látom, mikor milyen effektek jelennek majd meg a különböző légrétegekben. Lényegében előre meg tudom nézni a tűzijátékot több kameraszögből is, ennek megfelelően annak minden másodperce pontosan megtervezhető és így tetszés szerint módosítható. A 90-es években azonban még nem volt tervezőszoftver, sőt digitális indítás sem. Több száz kilométernyi kábel és rengeteg előzetes számítás kellett ahhoz, hogy minden eszköz pont akkor lépjen működésbe és pont akkor bontson, amikor arra szükség van. És igen, ezt pont úgy értük el, ahogyan azt ma elképzelnénk: kipróbáltuk a terméket, lemértük, hogy indításhoz képest mikor borul színes fényárba, és az információk alapján, fejben állítottuk össze, milyen is lesz az összkép. Egyetlen dolgot nem tettünk soha: nem gyufával gyújtottuk meg az egyik zsinór végét a program kezdetekor. Az már akkoriban is ciki volt. Nálunk a tűzijátékot mindig egy elektromos szikra indította

 – mesélt a kezdetekről. 

A szegedi cég az elsők között használt számítógépes indítórendszert a 90-es évek közepétől, ahhoz azonban még mindig ki kellett számolniuk, hogy a bontási pontokhoz képest melyik bombát mikor lője ki a program. Végül saját programot írtak a vizualizáció­hoz is, hogy lássák, a tűzijáték mely pontján milyen az ég telítettsége. Az ezredfordulón már használtak ilyet, elsőként hazánkban. Ezt fejlesztették mostanra odáig, hogy már nemcsak jelzéseket látnak, hogy a horizont mely pontján történik majd valami, hanem már a teljes tűzijátékot virtuálisan leképezik. 

Több hónapnyi munka 15 perc látványért 

Érdekes, hogy a legtöbb ember csak annyit gondol a tűzijátékról, hogy valaki megnyom egy gombot és lemegy, és nem tartja többre felelőtlen kamaszgyerekek időtöltésénél. Abban azonban, hogy az a 15 perc balesetmentes és színvonalas legyen, nagyjából 15 ember több hónapnyi munkája fekszik. A tűzijáték specialitása, hogy ami már meggyulladt, azt nem lehet leállítani, sőt eloltani sem. Az, hogy megfelelően működik-e, a gyártón múlik és csak akkor derül ki, amikor működésbe hozzuk. Éppen ezért nagyon fontos, hogy előre felkészüljünk a lehetséges problémákra. Mi például éppen emiatt ássuk le az eszközöket a föld alá: ha a lökőtöltet nem repül ki a csőből, nem ver szét a környezetében mindent, mert a föld felfogja a robbanást. És persze a tűzijáték közben ott vagyunk a területen, és ha baj adódna, egyből közbe tudunk avatkozni, szükség esetén le is tudjuk állítani. A rutin pedig gondoskodik arról, hogy ezt úgy tudjuk megtenni, hogy este a gyerekeink is lássanak még bennünket 

– mosolygott. 

Szerda óta telepítik az ünnepi tűzijátékot, 7500 bomba szolgáltatja majd a látványosságot.
Fotó: Karnok Csaba

Otthoni szórakozásként is szívesen tűzijátékozik 

Ha már a gyerekek szóba kerültek, Bácskai Dániel elárulta, a két kicsi miatt otthon is szokott tűzijátékozni. Bár számára ez az év 365 napjában munka, ez nem jelenti azt, hogy ne játszana szívesen szilveszterkor, ahogyan azt nagyon sokan teszik.

Közben tanítom is őket arra, hogyan kell biztonságosan kezelni ezeket az eszközöket. Azt gondolom, ezek a kis, háztartásokban is használatos tűzijátékok nem veszélyesebbek, mint ha főzés közben beengednénk a kicsiket a konyhába – ami lássuk be, szinte minden családban előfordul. Egyszerűen csak el kell magyarázni nekik a szabályokat 

– mondta. Hozzátette: pirotechnikusként kutyagazda is, így azzal sem tud egyetérteni, amikor állatvédők a házi kedvencek miatt szólalnak fel a tűzijátékok ellen.

A kutyánk a legkisebb égzengéstől is retteg, tehát még csak azt sem mondhatom, hogy nem fél. De a tűzijáték idejére mindig bezárjuk, és még soha nem volt vele gond. Azt hiszem, ezt egy-egy napra, melyek ráadásul előre tervezhetők, mindenki megteheti 

– fogalmazott. 

És hogy miért egész éves munka a pirotechnika? Azért, mert nemcsak a szilveszteri és augusztus 20-i tűzijátékot szervezik ezek a szakemberek, hanem koncerteken, színházi előadásokon, sőt tévéstúdiókban is dolgoznak. A lángcsóvák, robbanások, konfetti­ágyúk is mind hozzáértők kezében vannak, hogy azok a közönség és a fellépők közelében is biztonságosak legyenek.

Míg egy ünnepi tűzijátéknál 80-100 méteres védőtávolság van a nézőktől, egy fesztiválon csupán pár méterről beszélhetünk. Így bár ezek kevésbé veszélyes eszközök, ezeknél is nagyon fontos a pontos kivitelezés, hiszen például ha a tömegben valaki megijed egy visszahulló pernyétől, akár komoly tömegkatasztrófa is kialakulhat 

– mondta. 

Több száz kilométernyi kábel és rengeteg előzetes számítás kellett ahhoz, hogy minden eszköz pont akkor lépjen működésbe és pont akkor bontson, amikor arra szükség van.
Fotó: Karnok Csaba

A műsor vége után Nekik is szól a taps 

Természetesen azonban a legnagyobb és leglátványosabb munka a nemzeti ünnepre készített fényjáték, melyben idén új effektek is lesznek Szegeden. Csaknem 7500 bombát telepítettek a Partfürdőre, ezek egy részét a vízre lövik majd, 45 fokban a közönség felé. – Idén extrém sok vízi látványosság lesz. Van, ami a Tiszáról indul majd és olyan is, ami a vízen világít – árult el részleteket a vasárnap esti látványosságról Bácskai Dániel, aki egy kulisszatitkot is megosztott olvasóinkkal. 

Ebben valóban rengeteg munka van, ezért amikor véget ér a tűzijáték és az emberek tapsolnak, mi kiállunk ott a sötét Partfürdőn és meghajolunk. Valószínűleg ezt soha senki nem látja, de nekünk jó érzés, hiszen mégiscsak a mi alkotásuk az, ami a tetszésnyilvánítást kiváltja

 – mosolygott. 
 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában