Elvadult nebáncsvirág inváziója

Három év alatt a negyedik erdei vándortáborom alkalmával a szórakozás mellett a hasznos ismeretek megszerzését is célul tűztem ki. Ahogy korábban említettem, Bánhidy Zoltán túravezetőnknek köszönhetően egyre növekvő botanikai tudásomtól vérszemet kapva elhatároztam, minden vándortáborban megtanulok egy új növényt. Egyik nap ketten a hosszabb utat választottuk a Molnáriba vezető gáton. A pusztító áradás nyomai még mindenhol ott voltak: homokzsákok és leégett fáklyák nyomai szegélyezték az utat.

Az egyik kanyarban Bánhidy tanár úr olyan növényre lett figyelmes, amit nem ismert fel azonnal. Ez ritkán fordul elő, ezért alaposan dokumentáltuk. Szállásunkon az idegenhonos inváziós fajok tudásbázisa oldalon derült ki, hogy ez egy bíbor nebáncsvirág volt. A Nyugat-Himalájából származó növény sűrű állományokat képez, elnyomja az eredeti lágyszárú növényzetet, teljesen átformálva az ökoszisztémát. A természetközeli ártéri erdők spontán regenerálódását, megújulását és a szabályozott vízfolyások mesterséges rehabilitációját is akadályozza, ezáltal jelentős gazdasági károkat okoz. Sekélyen gyökerezik, a talajból könnyen kifordul, így nagyobb állományai a partok stabilitását is veszélyeztethetik. Az Alföld területéről nagyrészt hiányzik. Részben kultúrszökevényként kiskertekből kivadulva, részben vízfolyásokkal spontán érkezve honosodott meg nálunk.