5 milliárdos veszteség a magánnyugdíjpénztáraknál

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) honlapján közzétett adatok szerint 3 millió 11 ezer 149 pénztártag lépett vissza az állami tb rendszerbe, a visszalépett tagok miatt a második negyedévben 2 milliárd 925 millió 335 ezer forintot utaltak át a pénztárak.

Az előző évinél jóval nagyobb veszteség azzal magyarázható, hogy a kasszák működési célú bevételei a tavalyi első félévi kevesebb mint 9 százalékára - 8 milliárd 636 millióról 750 millió forintra - csökkentek. Bár a működéssel kapcsolatos ráfordítások is jelentősen, 37 százalékkal - 9 milliárd 278 millióról 5 milliárd 842 millió forintra - mérséklődtek, a bevételek csökkenését ez nem tudta ellensúlyozni.

A ráfordítások közül a tagszervezéssel kapcsolatos ügynöki költségek 2 milliárd 233 millióról 30 millió forintra, az adminisztrációs és nyilvántartási feladatok ellátásáért fizetett díjak 3 milliárd 153 millióról 2 milliárd 420 millió forintra, a marketing- propaganda- és reklámköltség 262 millióról 37 millió forintra csökkent, míg az egyéb működési költség 1,55 milliárdról 1 milliárd 940 millió forintra nőtt. A felügyeleti díjak a tavalyi első félévi 394 millióval szemben 240 millió forintot tettek ki.

A befektetési tevékenység eredménye az első félévben 97 milliárd 830 millió forintra rúgott, míg a tavalyi első hat hónapban 117 milliárd 191 millió forint volt. (A pénztáraknak volt tagjaik vagyonát 2011. június 1. és 12. között kellett a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alaphoz eljuttatniuk.)

A magánpénztári portfólió piaci értéke június végére - a vagyonátadás után - 244 milliárd 299 millió forintra csökkent a március végi 3 milliárd 162 millió 824 ezer forintról. A portfólió 50,6 százaléka (123 milliárd 7 millió forint) kötvényekben, ezen belül 47,4 százalék (115 milliárd 9 millió forint) magyar állampapírokban volt, míg a részvények aránya 10,9 százalékot (26 milliárd 6 millió forint), a befektetési jegyeké 31,8 százalékot (77 milliárd 751 millió forint) tett ki, 5,2 százaléka (12 milliárd 700 millió forint) bankszámlán és készpénzben, 1,5 százaléka (3 milliárd 550 millió forint) egyéb eszközben volt.

A PSZÁF júniusban publikált kockázati jelentése szerint kockázati szempontból a legnagyobb kérdés a megmaradó magánnyugdíjpénztárak működőképessége az új körülmények között rendelkezésre álló költségfedezettel, figyelembe véve a szabályozás és a méretgazdaságosság szabta korlátokat is. A bevételek visszatartása és a működési célú levonás felső határának jogszabályi csökkentése megnehezítette a fennmaradó pénztárak gazdálkodását, több pénztár megszűnése és a maradó szereplők piaci részarányának átrendeződése várható.

A jelentés szerint e kockázatot növeli a magánpénztárak veszteséges működése, mert a fennmaradó pénztárak működési tartalékainak szintje alacsony, így a működőképesség megőrzéséhez már rövid távon is a kiadások nagyarányú mérséklésére van szükség. Kérdés azonban, hogy a költségmegtakarítás mértéke lépést tud-e tartani a rendelkezésre álló költségfedezet időközbeni csökkenésével. A magán- és önkéntes pénztárat is üzemeltető pénzügyi csoportok esetében a magánpénztári rendszer költségfedezettségi problémái miatt a közvetett keresztfinanszírozás veszélye is megjelenhet a felügyelet szerint.

A működéssel kapcsolatban az egyik legjelentősebb kockázat a tagdíjak 2010 novemberétől 2011 végéig esedékes visszatartásából adódik - állapította meg a jelentésben a PSZÁF. A működési és likviditási portfólióban felhalmozott tartalék állománya ugyanis 2010 végén mintegy 10 milliárd forint volt, amely a 2010. évihez hasonló kiadások alapján valamelyest több, mint fél évre volna elegendő.

Ezért a pénztárak jogszabályi felhatalmazás alapján a működési és a likviditási tartalék forrásainak kimerülését követően a tag egyéni számlájáról 265 forintot levonhattak a pozitív hozam terhére, ezen felül 2011. május 31-én 795 forinttal megterhelhették a társadalombiztosítási rendszerbe visszalépett tagok egyéni számláit is tagonként.

A jelentés megállapította: egyelőre csak durva becslések készíthetők arra, hogy a megmaradó pénztárak az új körülmények között rendelkeznek-e a hatékony hosszú távú működéshez elegendő költségfedezettel, mert a tagi jogviszony fenntartó tagok tényleges jövedelmi profilja egyelőre ismeretlen. Az egy főre jutó működési bevételek 2010. évi átlagos szintje (4 900 forint) – amely egyébként 14 százalékkal elmaradt az egy főre jutó működési költségek mértékétől – a megváltozott taglétszám, tagdíjkulcs, illetve maximálisan levonható tagdíjhányad mellett akkor volna biztosítható, ha a maradó tagok bruttó keresete legalább négyszeresen meghaladja a korábbi tagság átlagos keresetét. A jelentés szerint további probléma, hogy az egy főre eső ráfordítások akár jelentősen nőhetnek is, hiszen a pénztárak számos fix költséggel dolgoznak, bár egyes költségnemeknél érdemi megtakarítások is elképzelhetők.