Így változnak az adószabályok és a cafeteria 2018-tól: az internet áfája 5 százalékra csökken

Az adócsomag mérete ellenére sem hoznak alapvető változást a 2018-as adótörvények - közölte a MAZARS keddi, adóváltozásokról szóló sajtóbeszélgetésén elhangzottak összefoglalójában.

Bár október közepe óta közel egy tucat adótörvény-módosító javaslat került az Országgyűlés elé, mégis túlzás lenne azt állítani, hogy jövőre alapvető adózási változásokra számíthatnak a gazdálkodók – áll a MAZARS legfrissebb összefoglalójában.

A vezető hazai könyvvizsgáló és tanácsadó cég szerint a legnagyobb horderejű változás, hogy két új jogszabály váltja fel az adózás rendjéről szóló törvényt (az Art.-ot), és az adóvégrehajtási szabályok is önálló törvényben kapnak helyet. A MAZARS rámutat: az Art. karcsúsításának célja egy rövidebb, könnyebben érthető – az adóhatóság szolgáltató jellegét is hangsúlyozó – törvény megalkotása volt, de a kikerülő rendelkezések „nem vesznek el, csak átalakulnak", azaz más törvényekben bukkannak fel jellemzően a korábbinak megfelelő tartalommal.

A MAZARS szerint ugyanakkor akadnak a méretes adócsomagban tényleges változások is: folytatódik a tavaly indított járulékcsökkentés, azaz a szociális hozzájárulási adó kulcsának mérséklése.

Tovább erősítik az adóhatóság által készített adóbevallási tervezet szerepét, megszűnik a munkáltatói adómegállapítás intézménye, és a társasági adóban újabb adókedvezmény jelenik meg.

Ugyancsak újdonság, hogy nem adható majd bírság azért, ha adóellenőrzéskor kiderül, hogy az adózó a NAV weboldalán közzétett tájékoztató szerint járt el, az ügyvédi irodák jövőre már a kata szerinti adózást is választhatják.  

„A jövő évi adócsomag egyik nagy dobása az adóeljárási törvények újraszabályozása, pontosabban közérthető és átlátható formába öntése – mutatott rá Szmicsek Sándor, a MAZARS adópartnere. Valójában a régi a szabályok köszönnek vissza új tálalásban, néhány újdonsággal kiegészítve. Ilyen például az, hogy az adóellenőrzések határideje 365 napban lesz maximálva. A másik jól kivehető irány az adóhatóság szolgáltató jellegének erősítése, valamint az egyre erőteljesebb elektronizáció. Az előbbire jó példa a bevallási tervezet körének bővítése (és a munkáltatói adómegállapítás eltörlése). Az utóbbinál pedig a számla adatszolgáltatást kell megemlíteni, ami a következő időszak legnagyobb kihívását jelenti majd az adózók számára."

A MAZARS szakértői pontokba szedték a legfontosabb változásokat

1. Szociális hozzájárulási adó

A járulékmérséklési folyamat 2017 elején kezdődött, amikor – egy 2016. decemberi döntés nyomán – a foglalkoztatókat terhelő közteher mértékét 27%-ról 22%-ra csökkentette a kormány. Egy másik – ugyancsak 2016 decemberében törvénybe iktatott módosítás – 2018. január 1-jével lépne hatályba, amely további, 22%-ról 20%-ra történő járulékcsökkentést irányzott elő. Úgy tűnik azonban, hogy e helyett – a most parlament elé került javaslatnak köszönhetően – a korábban ígért 20% helyett még alacsonyabb szintre, 19,5%-ra csökken majd a közteher szintje, a társaságokat terhelő bérköltség tehát – elvileg – tovább mérséklődhet.  

Nem szabad azonban elfelejteni, hogy ezzel ellentétes irányba hat a minimálbér, illetve a garantált bérminimum jelentős emelése (lásd táblázat), illetve a munkáltatónak továbbra is számolnia kell a 1,5%-os szakképzési hozzájárulással.

A MAZARS korábban már ugyancsak rámutatott, hogy a foglalkoztatással járó közterhek magas szintje miatt a munkáltatók teljes bérköltsége a közép-kelet-európai régióban átlagosan megközelíti a nettó bérek 160%-át. Ráadásul az úgynevezett adóék – avagy a bérköltség adó- és járuléktartalma – Magyarország esetében még a régióban is kifejezetten magas, így a munkáltatói terhek további csökkentése valóban indokolt.

2. Egészségügyi hozzájárulás

A szociális hozzájárulási adó csökkentésével párhuzamosan a százalékos egészségügyi hozzájárulás (eho), továbbá a kifizető által fizetendő ekho is azonos módon mérséklődne. Az eho változása kihat az egyes cafetéria juttatások után fizetendő közterhekre is, így adott juttatások esetében az adóterhelés 43,66% helyett 40,71% lehet.

3. Szja

A legfontosabb változás, hogy 2018-tól megszűnik a munkáltatói adómegállapítás lehetősége, de a munkáltatók már 2017. évre vonatkozóan sem készíthetik el dolgozóik adóelszámolását. Ez nagyon sok embert érint, hiszen korábban évente legalább 700-800 ezer dolgozó bevallása készült ezzel a módszerrel. A jövőben tehát a magánszemélyek már csak önadózással állapíthatják meg adójukat, méghozzá önállóan vagy az adóhatóság közreműködésével, adóbevallási tervezet segítségével.

Újdonság, hogy az adóhatóság a mezőgazdasági őstermelők, az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett magánszemélyek számára is készít majd bevallási tervezetet – első alkalommal a 2017-es adóévre vonatkozóan. A magánszemélyek ezt a tervezetet kiegészíthetik vagy adóhatósági közreműködéssel is benyújthatják az szja-bevallásukat.

A külföldi illetőségű magánszemélyek az adóévet követő év április 30-áig nyilatkozhatnak arról, hogy – külföldi illetőségükre tekintettel – a jövedelemszerzés adóévében őket Magyarországon adókötelezettség nem terhelte.

4. Egyszerűsített foglalkoztatás

Az egyszerűsített foglalkoztatásból származó adómentes napi jövedelem jelenlegi 5870 forintos összege 8000 forintra emelkedhet, elsősorban a mezőgazdasági idénymunkák munkaerő-szükségletének kielégítése érdekében. A módosító javaslat szerint a megemelt keretösszeget már a 2017. évben megszerzett jövedelem szja-kötelezettségének megállapítása során is alkalmazni lehetne.

5. Új adóeljárási törvények

Az új adózás rendjéről szóló törvény (Art.), az adóeljárási rendtartás (Air.), illetve az adóvégrehajtási törvény (Avt.) módosítója az első változattól a ténylegesen beterjesztett szövegig számottevő változáson ment át, az alábbiakban ezeket pontokba szedve foglaltuk össze:

- a tervezetek korábban nem tartalmazták általános alapelvelvként, hogy az adóhatóság köteles méltányosan eljárni. Most ez visszakerült a szövegbe;

- az adóhatóság a jogutódnál a jogutódlást megelőző időszakra vonatkozó törvényi feltételek fennállásának vizsgálatát a jogelőd adózói előéletére is kiterjedően, a jogelőd magatartását is értékelve végzi;

- a javaslat rendelkezik a felszámolás, illetve a végelszámolás kezdő időpontját megelőzően adott meghatalmazások érvényességének kérdéséről;

- a javaslat felsorolja azokat az adózókat, akikkel a NAV elektronikus úton tart kapcsolatot:

- havi adó- és járulékbevallás benyújtására kötelesek,

- az Áfa tv. szerinti összesítő nyilatkozat benyújtására kötelesek,

- az Áfa tv. szerinti összesítő jelentés benyújtására kötelesek, vagy

- az e-ügyintézési törvény alapján elektronikus ügyintézésre kötelesek.

- az adóellenőrzés időtartama a cégbejegyzésre nem kötelezett adózó esetén és a megbízható adózók esetében nem haladhatja meg a 180 napot. A csoportos adóalanyokra, valamint az áfaregisztrált adóalanyokra ez a szabály azonban – úgy tűnik – nem vonatkozik majd;

- a csoportos adóalany is minősülhet megbízható adózónak, ha minden tagja megbízható adózó;

- a korábbi Art.-tervezetből hiányzott az adózó által bejelentendő adatok köre. A törvényjavaslat azonban külön mellékletben szabályozza, hogy mely adatokra terjed ki az adat- és változásbejelentési kötelezettség (pl. adószám igénylésekor vagy a biztosítottak adatainak bejelentése kapcsán);

- visszakerült a tervezetbe az adóhatóság visszatartási jogára vonatkozó rendelkezés, amelynek alapján az adó-visszaigénylés a tartozások összegéig visszatartható, és ezzel ennek erejéig a tartozás megfizetettnek minősül;

- a korábbi tervekkel ellentétben mégsem változik a késedelmi pótlék (és a késedelmi kamat) mértéke: naptári naponként az érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének háromszázhatvanötöd része marad;

- nem változik az adóbírság mértéke sem. Ez fő szabályként az adóhiány 50 százaléka, de marad a korábbi 200 százalék, ha az adóhiány például a bevétel eltitkolásával, hamis bizonylatokkal függ össze;

- egymillió forintig terjedő mulasztási bírsággal kell sújtani azt, aki adószámhoz kötött tevékenységet vagy adóköteles tevékenységet adószám hiányában folytat. A korábbi 500 ezer, illetve magánszemélyek esetén 200 ezer forintos szankcióhoz képest ez jelentős emelés;

- a tervezethez képest újdonság, hogy az adószám törlésére ad okot, ha az adózó az áfaösszesítő nyilatkozat, vagy a havi adó- és járulékbevallási kötelezettségének – a törvényi határidőtől számított háromszázhatvanöt napon belül – az adóhatóság felszólítása ellenére sem tesz eleget;

- teljesen új szabály lesz, hogy az adózó terhére jogkövetkezmény nem állapítható meg, ha a NAV honlapjának erre a célra létrehozott felületén közzétett tájékoztató szerint járt el. Ilyen esetben csak az adóhiányt kell majd megfizetni;

- 2018-tól a NAV a honlapján közzéteszi a minősítési eljárásban megbízható adózónak minősített vállalkozások nevét és adószámát;

- ha az adóhatóság ellenőrzése során olyan több adózót – egymással összefüggően – érintő kapcsolatot, tényt, körülményt észlel, amellyel összefüggésben vélelmezheti az adótörvényekben foglalt rendelkezések megkerülését, azt az érintettek tudomására hozhatja. Azaz ezzel a NAV ösztönözheti a jogkövető adózókat, hogy szakítsák meg az üzleti kapcsolataikat a gyanús gazdasági szereplőkkel;

- az átmeneti szabályok értelmében az új Art. és Air. rendelkezéseit a 2018. január 1-jét követően induló és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni. Ugyanakkor az új szabályok irányadók a hatálybalépést követően az azt megelőző időszakra teljesítendő, illetve esedékessé váló kötelezettségek tekintetében is.

Az úgynevezett adófelajánlás intézményéhez kapcsolódó új szabály szerint az adó, az adóelőleg és az adóelőleg-kiegészítés késedelmes befizetése nem feltétlenül jár a felajánlás – és az az után járó jóváírás – elvesztésével. Ha a késedelem „csekély mértékű", az adózó külön kérelmet terjeszthet elő. Ha az adóhatóság ezt elfogadja, a kedvezményezett hozzájuthat a felajánlott összeghez, az adózó pedig jogosult lehet az adott összeg utáni jóváírásra.

Egy külön törvényjavaslat alapján a fejlesztési adókedvezmény a jövőben két új jogcímen: jelenértéken legalább 6 milliárd forint értékű beruházás, illetve jelenértéken legalább 3 milliárd forint értékű munkahelyteremtést szolgáló beruházás üzembe helyezése esetén is igénybe vehető lesz.

Mindkét esetben feltétel, hogy a beruházást nagyvállalkozás valósítsa meg a közép-magyarországi régió támogatható településein, és az termékdiverzifikációt eredményező induló beruházásnak vagy új eljárási innovációt eredményező induló beruházásnak minősüljön.

Ugyancsak feltétel a kormány határozatban foglalt jóváhagyása, amelyhez az Európai Bizottság engedélye is szükséges. A kedvezmény ráadásul létszámbővítésre vagy bérköltségnövelésre vonatkozó vállaláshoz is kötött – azaz sok feltétel teljesítése szükséges az igénybevételéhez.

7. Transzferár

2018-tól a szokásos piaciár-megállapítási eljárás (APA) szabályai is módosulnak. Egyrészt könnyítés, hogy a kérelmeket elektronikus úton kell beadni. Másrészt jelentős többletköltséget jelent majd, hogy az adóhatósággal való első kapcsolatfelvétel – amikor a kérelem beadása előtti anonim egyeztetésre van lehetőség – a jövőben alkalmanként 500 ezer forint igazgatási szolgáltatási díj befizetésével jár. Mivel a többi díjtétel nem változik, javasoljuk, hogy a potenciális kérelmezők az előzetes egyeztetési időpontjaikat még a 2017-es évre foglalják le az adóhatóságnál.

Fontos azt is megjegyezni, hogy a transzferár-dokumentációra vonatkozó részletes szabályokat új rendeletben (32/2017. (X. 18.) NGM-rendelet) találják majd az érintettek.

8. Áfa

A jelenleg beterjesztett csomag(ok) az áfa szempontjából nem tartogat(nak) sok érdemi változást. Ahogyan már korábban tudni lehetett, az úgynevezett tételes adatszolgáltatási kötelezettség (más néven belföldi összesítő nyilatkozat) értékhatára 2018. július 1-jétől 1 millió forintról 100 ezer forintra csökken. Ez összefügg azzal, hogy ekkortól kerül bevezetésre a számlázóprogramok valós idejű online adatszolgáltatása is. Új kötelezettség viszont, hogy az egyéb számlák esetén is – összeghatártól függően – adatot kell szolgáltatni, ami a gyakorlatban kézi számlák adatainak napi vagy heti feltöltését jelenti majd egy online felületen keresztül.

2018. január 1-jétől az internetszolgáltatás áfakulcsa a jelenlegi 18%-ról 5%-ra, az emberi fogyasztásra alkalmas hal forgalmiadó-kulcsa pedig 27%-ról 5%-ra csökken. A módosítás időszakos elszámolású ügyletek esetében arra az ügyletre alkalmazható először, amikor mind az elszámolási időszak, mind a fizetési esedékesség és a számla kibocsátásának időpontja 2017. december 31-ét követő időpontra esik. A kedvezményes áfakulcs alá eső halfajták közé nem tartozik a díszhal és a cápahús.

Az éttermi szolgáltatások áfakulcsa, amely 2017 januárjától 27%-ról 18%-ra csökkent, az 2018-tól kezdődően 5%-ra mérséklődik. (Ezzel egyidejűleg azonban bevezetik a 4%-os turizmusfejlesztési hozzájárulást.)

9. Eva

Az evás vállalkozásoknak 2018. július 1-jétől – az áfaalanyokhoz hasonlóan – szintén valós időben kell adatot szolgáltatniuk számlakibocsátásaikról.

10. Kata és kiva

A parlament elé került javaslat kibővítené a kisadózók tételes adójának választására jogosultak körét az ügyvédi irodákkal. Emellett úgy tűnik, hogy a fizetendő közteher mértéke – a minimálbér emelkedése ellenére – nem változna: a főállású katások 2018-ban is havi 50 ezer forintot (választásuk esetén 75 ezer forintot) fizetnének. Ez egyre vonzóbbá teheti kata alanyiságot.

A kisvállalati adó mértéke 2018-tól az idei 14%-ról 13%-ra csökken.