Szép, de nem olcsó a csemegeszőlő

– Ez soltvadkerti Pannónia kincse, nem sok maradt belőle, a jövő hét második felében már biztosan a Moldovát kínáljuk majd – mondja Vass Ilona. 450 forintért mérte kilóját, de a kisebb, darab fürtökért száz forinttal kevesebbet kért – és még azok is teljesen rendben vannak.

Zalagyöngyét és saszlát árul a mórahalmi Bata Imre. – Hiába néz úgy ki, mint a borszőlő, a saszlának gyenge a mustja, csak 13-14 fokos, az pedig a borhoz kevés, csemegeszőlőnek viszont hibátlan. A zalagyöngye jobb lenne bornak a maga 19-20 fokos mustjával, de azt inkább megesszük – mondja a gazda.

Kosár és vödör

A kistermelő ezúttal egy na­gyobb kosárral és egy mérete­sebb vödörrel szállt fel a fél 6-os buszra Mórahalmon. A szőlőn kívül zöldbabot kínál még 800 forintért, óriási – akár 50-60 dekás – paradicsomokat, kilónként 350-ért, és tojást, da­­rabját 50 forintért.

Valamivel több az importszőlő a piacon, mint a hazai és a környékbeli, 750 forintért szinte már megszólal az olasz. Szemben görög fehér szőlő csábítja a vásárlót 749 forintos kilónkénti áron, ugyanennyiért és ugyanitt mag nélkülit is kapni. Vásárlás előtt azonban érdemes körbesétálni, 980 forintért is kínálnak a 750-800 forintos ársávban mozgó szőlőnél gyengébb minőségűt, kevésbé tetszetőst.

Koronavírus

Szépségversenyt nem nyerne, nem is túl nagyszemű Pakai Lászlóné saját termésű Pölöskei muskotálya, ízre és illatra azonban a dobogón végezne a Mars téri piacon.

– A sárgásabb szemeket kóstolják, azokat szépen körbesütötte a nap – ajánlja a mórahalmi asszony, aki 450 forintot kér kilójáért. Néhány nap múlva elfogy a szőlője, és bár lenne még mit kihoznia a piacra, nem akar már többet jönni, fél a koronavírustól. Most is már csak fél asztalon árul, 1250 forintot kasszírozott tőle ezért ottjártunkkor a piac munkatársa.

Olasz és görög import

A Szegedi Zöldség és Gyümölcs Nagybani Piac felhozatala ha­­sonlít a Mars térihez, 60 százalék az importszőlő, és csak a többi a magyar. Az előbbi jellemzően olasz és görög, 400 és 600 forint között kérnek kilójáért.

Hazai termelésű szőlő egészen messziről is érkezett a szegedi piacra, egyebek között Kaposvárról és Veszprémből is. De kínálták portékájukat tázlári, keceli, akasztói és soltvadkerti termelők is. A Csongrád-Csanád megyei szedésű csemegeszőlő elsősorban Domaszékről, Zsombóról és Csongrádról érkezett, a magyar szőlő átlagára 300-450 forint között mozgott. A jellemző fajták a Pannónia kincse, a saszla, a cardinal és az irsai.

Munkaigényesebb

A csemegeszőlő-termesztés a borszőlőhöz képest munka­igényesebb, az időjárás is jobban befolyásolja. Fontos az adott területnek megfelelő fajtaválasztás. Mindezt nehezíti, hogy nincsenek új hazai nemesítésű fajták, azokat külföldről kell behozni, amelyek érzékenyebbek a magyar viszonyokra, hajlamosabbak a betegségekre. Legnagyobb területen Bács-Kis­kunban, Somogy­ban és Tolnában termesztik.