Fejlődik az ökogazdálkodás, de még mindig kevés a vevő

– 2019-ben 303 ezer hektárra emelkedett az ökológiai gazdálkodásba bevont területek nagysága Magyarországon. Ez azt jelenti, hogy az elmúlt öt évben megduplázódott a hazai ökoterületek mérete – mondta Feldman Zsolt. Az agrártárca államtitkára az Ökológia Mezőgazdasági Kutatóintézet konferenciáján azt is hangsúlyozta, hogy a csaknem 100 milliárd fo­­rintos keret, amelyre ökológiai gazdálkodás fenntartására vagy az áttérésre lehetett pályázni, jelentősen hozzájárult a növekedéshez.

Ökotanúsítások

A területbővülés mellett a vállalkozások is dinamikusan fej­­lődtek: míg 2015-ben még csak 2300 volt ökotanúsított, 2019-re számuk meghaladta az 5600-at.

– A javulás örvendetes, a cél azonban az, hogy ne csak a minősített terület, de az ökológiai élelmiszer-előállítás is dinamikusan növekedjen, és a támogatások révén szélesedjen a hazai ökotermékek piaca – mondta Drexler Dóra. A kutatóintézet ügyvezetője – aki az Ökogazdálkodók Európai Szövetségének alelnöke is – hangsúlyozta, ez a piac évente 8-10 százalékkal bővül az Európai Unióban.

Feldman Zsolt államtitkár kiemelte, hogy az új, európai Közös Ag­­rárpolitika (KAP) kialakítása és a magyar stratégiai tervezés folyamatban van, s ebben számítanak az ökológiai ágazat szereplőinek szakmai javaslataira. Hangsúlyozta, hogy az új KAP 2023-as indulása előtt, az úgynevezett átmeneti időszakban a tárca egy évvel meghosszabbítja az ökológiai gazdaságok 2020-ban lejáró támogatásait.

Az érintett gazdálkodóknak nyilatkozni kell majd meghosszabbítási szándékukról, amelynél kiemelten fontos lesz a földhasználati jo­gosultság igazolása is.

Támogatások

– Nekünk is volt ilyen fenntartási és áttérési támogatásunk, egyelőre csak egy tájékoztató levelet kaptunk, hogy ezt meghosszabbíthatjuk – mondta lapunk megkeresésére Kiss László. A balástyai Évkerék Ökotanya tulajdonosa és felesége a homoktövissel foglalkozik kiemelten, ennek idei termésmennyisége közepes.

– Miután van szerződésünk, reményeink szerint el tudjuk majd adni a tisztított bogyót.

– A hazai agráriumban és azon belül az ökoágazatban a területi növekedés mellett célzott termékpálya-fejlesztésekre, valamint az ökotermékek itthoni fogyasztói bázisának növelésére is szükség lesz. Fontos, hogy a jelenleg meghatározó nyerstermék-exportról el tudjunk mozdulni a nagyobb hozzáadott értékű, hazai piacra szánt ökotermékek felé – hangsúlyozta Drexler Dóra.

Iskolagyümölcs?

Ezzel maximálisan egyetért Kiss László, a nyers gyümölcsön kívül jelentős mennyiségű homoktövisvelőt is értékesítenek.

– Sajnos van még a tavaly­előtti velőből is, ami jelzi, hogy itthon kevesen ismerik és vásárolják ezt az egészséges terméket. Elképzelhető, hogy ezt, vagy egy részét jövő tavasszal meg kell semmisíteni, pedig 10 tonnáról van – panaszolta.

Kiss László szerint államilag kellene valamit ezen segíteni, hiszen Magyarországon megtermelt értékről van szó. Ha az iskolagyümölcs-programban, illetve a közétkeztetésben nagyobb hangsúlyt kapna a homoktövis, az meglátszana a gyermekek egészségén.