Drágul a tej, ez az oka

A járványhelyzet jelentősen megnövelte a higiéniai költségeket az ágazat minden szereplőjénél. Tavaly komoly problémát jelentett, hogy sok esetben a kesztyűk, a maszkok és a fertőtlenítőszerek beszerzése csak többszörös áron volt lehetséges, míg mára a többletfelhasználás okoz plusz terhet. A forint árfolyama 9 százalékot gyengült az euróhoz képest 2019 decembere óta, ami ennél is nagyobb költségemelkedést okoz a vásárolt takarmány- és a csomagolóanyag-árakban.

A terméktanács szerint a gabona, a fehérje- és olajosnövények ára többéves csúcsokon jár, aminek oka az erős kínai kereslet és a szárazság miatt alacsonyabb francia, illetve ukrán termésmennyiség lehet. A magyarországi búza- és kukoricaárak 25-30 százalékkal emelkedtek, a szójadarát szintén csaknem harmadával drágábban lehetett csak importálni. Ezt valahogy be kell építeni a tej árába.

– Tisztában vagyunk azzal, hogy a gabonapiaci áremelkedés miatt a takarmányárak is növekedtek az elmúlt hónapokban, így a tejtermelő partnereink önköltsége is emelkedik. A következő hónapok nemzetközi tejpiaci folyamatai határozzák majd meg azt, hogy az emelkedő önköltségek milyen mértékben épülnek majd be a nyerstej árába

– válaszolta megkeresésünkre Gerbrant Redmer De Boer. A Sole-Mizo Zrt. vezérigazgatója hozzátette, az elmúlt hónapokban folyamatosan növelték a nyers­tej átvételi árát, a gazdáknak kifizetett átlagos alapár tavaly szeptember óta 5 forinttal emelkedett.

Megtudtuk, idén januárban a cég által kifizetett, zsír- és fehérjetartalommal korrigált átlagár 110 forint körül alakult, míg a 2020-as átlag 106 volt. A társaság 400 millió liter tejet dolgozott fel tavaly, és ebből 270 milliót a szegedi üzemben. Körülbelül a magyar tejtermelés 30 százaléka „fut át” rajtuk. Házon belülről is vásárolnak, a Bonafarm telepeiről 66 millió liter nyerstejet vesznek át éves szinten, ami a teljes feldolgozásunk 16 százaléka.