Régen volt ilyen olcsó a burgonya

Régen volt már ilyen olcsó a burgonya, mint a mostani télen, erre panaszkodott nemrégiben nagybani piaci riportunkon Bozsó Gábor is.

– Idén nagyon rossz ára van a krumplinak, sok is termett, ugyanakkor a koronavírus-járvány miatt kiesett számos étterem, és kevesebb árut vesz fel a közétkeztetés is

– mondta a balástyai termelő, hozzátéve, 70-80 forintnál többet nem lehet kapni a burgonya kilójáért, és a téli tárolásra alkalmas ára nem is igen ment 80 forint fölé egész télen.

Hűtőházban tárolják a krumplit, és egy-egy adagot visznek belőle a nagybanira a jobb piacos napokon. Akkor azt mondták – apósával árulta –, hogy nem sok van már belőle, persze ami nekik nem sok, az átlagembernek még az. Erre Balástyán jöttünk rá, amikor a héten meglátogattuk a termelőt, aki egyébként éppen a burgonya vetését szakította meg, hogy megmutassa a gazdaságot.

A méretről annyit, hogy azért nagyobb, mint ami a családi jelzőből elsőre következne.

3-4 centi pontossággal

15 hektár krumplijuk van 3 darabban a környéken, döntően Balatoni rózsa. Öntözött, tápoldatozott, GPS-szel művelt táblákon terem.

– Az első sor talán még nem az igazi, de utána már az, 3-4 centiméter pontossággal tudunk vetni, ami azért nagyon fontos, hogy utána is mindent géppel tudjunk csinálni. Kézi munkaerőt nem nagyon találunk és nem is gazdaságos ekkora méretben

– mondja és mutatja Gábor.

Arra a felvetésre, hogy nincs korán február végét krumplit vetni, megtudjuk, ahova most kerül, ott nem lesz gond az esetleges hajnali mínuszokkal. A saját fúrt kútból táplálkozó, termálvízzel alácsövezett tábla 10-15 fokkal magasabb talajhőmérsékletet is tud, mint a környezete, nem fog tehet megfázni a friss vetés.

Fűthető krumpliföld

A homok amúgy is gyorsabban melegszik, hamarabb, s így magasabb árral tud megjelenni az új krumpli a piacon, főleg „fűthető” tábláról. 4,5 hektár van így becsövezve, de hajtatott sárgarépa is terem benne, nem csak krumpli. Kicsit „át van vágva a növény”, és az a nagy előnye, hogy a fóliás burgonya végére beérik, és már kombájnnal tudják szedni. Mellékesen kiderül, hogy alig lehet fátyolfóliát vásárolni, mert a maszkgyártás alapanyagaként kapós, 30-40 százalékkal fel is ment az ára.

– Olyan a homok, mint a paradicsom termelésénél is használt kőzetgyapot, azt adunk hozzá, amit akarunk, illetve, ami a burgonya optimális fejlődéséhez kell. Folyamatosan figyeljük a tápanyagtartalmat és beavatkozunk, ha szükséges. A krumplinak jó, nekünk meg könnyebb a művelés, mint ha kötöttebb talajon gazdálkodnánk – avat be a termeléstechnológiába a fiatal gazda.

Megtudtuk, 40-60 tonna terem Balástyán hektáronként, és most kerültek először olyan helyzetbe, hogy érdemi mennyiség maradt télire.

Normál években legkésőbb október végéig eladják az összes burgonyát, most bőven maradt februárra is, pedig nem volt kiugróan jó termésű esztendőjük a tavalyi.

Sokan vetették

– Amikor az elmúlt évben elkezdődött a járvány, a felvásárlási láz a krumplit is érintette, ideiglenesen fel is szökött az ára. Ez a kettő éppen elég volt ahhoz, hogy vidéken sokan azok is vessenek belőle, akik a korábbi években ezt nem tették. Ez is lehet az egyik oka a bőségnek, és akkor az importba nem is mennék bele

– mondja Gábor.

80-100 forint volt az őszi ára a krumplinak a szegedi nagybani piacon, ötkilós, raschel zsákos csomagolásban, mára inkább csak 80. Megtudtuk, ez a praktikus kiszerelés, annyira, hogy mindenki így csomagolja – ugyanakkor változik a „divat”, igény lenne már a 2,5 kilós kisebb zsákokra is.

Az, hogy sok a krumpli, már a nyár vége felé látszott. – Mélyrepülésben a burgonya termelői ára. Óriási a túlkínálat Nyugat-Európában a koronavírus hatására, emiatt nálunk egyetlen hónap alatt majdnem 7 százalékkal olcsóbb lett a KSH adatai alapján – írta a penzcentrum.hu augusztus közepén, hozzátéve, a szakemberek még további 10-15 százalékos áresést jósolnak.

Padlót fogott az ára

Ennek hátterében az állt, hogy az európai raktárakban rengeteg krumpli halmozódott fel a járvány alatt, hiszen az olyan nagyfogyasztók, mint például az iskolai menzák, nem vásároltak.

– Alig van olyan élelmiszerfajta, amelynek tavalyhoz képest csökkent a fogyasztói ára idén, a burgonya azonban ilyen

– írta szeptember elején az agrarszektor.hu. Ennek az oka a jelentősen megnövekedett hazai vetésterület, és az előző évit tíz százalékkal meghaladó hozam. Ugyanakkor az utóbbi egy évben egész Európában megemelkedett a betakarított mennyiség, ami szintén hatással volt az árakra.

Sok termett a német és a lengyel gazdáknál is, nagy tételben akár kilogrammonként 5 euró centért – 18 forintért – is volt akkoriban eladó krumplijuk, persze, szállítási költség nélkül. Szeptember elejére már a hazai standokon is megjelent a 100 forint alatti ár, az utak menti zöldségeseknél pedig több helyen 98 forint szerepelt a táblán, ha a vevő 15 kilogrammos zsákkal vásárolt.

300 forint felett

Pedig az év nem így indult, az elmúlt télen, már januárban csaknem teljesen elfogyott a hazai termesztésű burgonya. Az a gazdaság, amelyiknek még volt a tárolójában ebből a termésből – soha korábban nem tapasztalt – kétszáz forint feletti árat is kaphatott a megszorult kereskedőktől a járvány kezdetén. Az európai piacon is erősebb volt a kereslet, mint a kínálat, emiatt 300 forint fölé is nőtt a kilogrammonkénti fogyasztói ár.

– A nagyobb haszon reményében 2020 tavaszán jó néhány olyan gazdálkodó vette fel a vetésszerkezetébe a burgonyát, aki korábban felhagyott már a termesztésével, így a 2019-es 13 és fél ezer hektáros magyarországi termésterület körülbelül a negyedével növekedett

– írta a szakportál, ami összecseng azzal, amit Bozsó Gábor is tapasztalt.

Nagyhatalom a megye

Csongrád-Csanád megye burgonya nagyhatalomnak számít, csak Pest megyében vetik a krumplit nagyobb területen, mint nálunk. 2020-ra még nincs végleges megyei adat, de a 2019-es év 2730 hektárja ötöde az országos vetésterületnek. A valamivel több mint 59 ezer tonnás termésmennyiség pedig 17 százaléka a hazainak. A hektáronkénti 23,1 tonnás hozam csupán 550 kilóval marad el az országostól.