Nem csillapodnak a kedélyek a fúrt kutak ügyében

Nem csillapodnak a kedélyek a fúrt kutak legalizálásának ügyében. Korábban megírtuk, becslések szerint az Alföldön ötven- és százezer közé tehető az engedély nélküli kutak száma, a legtöbb a Homokhátságon található. Az ásott és fúrt kutak ügyintézésének határidejét folyamatosan hosszabbítgatta a kormány. Az engedély nélkül létesített kutak vízjogi fennmaradási engedélyezésére végül 2023. december 31-ig van lehetőség. Az engedély nélkül, vagy attól eltérő módon létesített ásott vagy fúrt kút engedélykérelmét a jegyzőhöz kell benyújtani. Az utólagos engedélyezések, valamint megszüntetések hatásköre megoszlik a jegyző, illetve megyei katasztrófavédelmi igazgatóság között.

Évek óta súlyosbodó probléma

A közelmúltban az Agrárminisztérium sajtóközleményben tájékoztatott arról, hogy továbbra is díjmentesen lehet üzemeltetni a korábban létesített és bejelentési kötelezettségnek eleget tevő kutakat. Ezt Nagy István agrárminiszter közölte. Az új szabályok megkönnyítették a mezőgazdasági öntözési célú kutak nyilvántartásba vételét és a vízjogi engedélyezés eljárását is. A bonyolult adminisztráció helyett egy egyszerűsített adatlapon kell a bejelentést megtenni, ha a vízkivétel kizárólag talajvízből történik. A szabályozás célja az volt, hogy megoldódjon az az évek óta súlyosbodó probléma, amelyet az engedély nélkül kialakított kutak jelentenek a mezőgazdaságnak és a környezetnek.

A fontos kitételek

Fontos kitétel, hogy a kutat karszt- vagy rétegvízkészlet igénybevétele nélkül, talaj-, illetve talajvíz-szennyezéssel nem érintett területen létesítsék, és annak talpmélysége az 50 métert nem haladja meg, illetve az első vízzáró réteget nem éri el. Lényeges továbbá az is, hogy a kút csak az üzemeltetője művelésében álló földterületek öntözését biztosíthatja. A bejelentés, illetve az engedélyezési eljárás mentes az illeték- és díjfizetési kötelezettség alól. 

Nem nyugtatta meg őket a miniszter

Fackelmann István, egykori falugazdász, Ásotthalom alpolgármestere a környékbeli gazdák nevében azt mondta, egyáltalán nem nyugtatta meg őket az agrárminiszter közleménye. – Nem szól semmiről, ugyanúgy pénzbe fog kerülni az egyéb engedélyeztetés. A Mi Hazánk ezért aláírásgyűjtésbe kezdett az engedély nélküli fúrt vagy ásott kutak moratóriumának év végére tervezett kivezetése miatt. Amíg az állam nem tesz eleget annak a kötelezettségének, hogy ellátja vízzel a Homokhátságot, addig ne kérjenek ezért pénzt. Azt kérjük, hogy az engedélyeztetési folyamat minden lépése ingyenes legyen – mondta Fackelmann. 

Nem mindig kell szakember

Aki szeretné bejelenteni kútját, annak fel kell keresnie egy szakembert (vízkútfúró vagy vízmérnök), aki kiállít egy tervdokumentációt a kúthoz. Ezt a dokumentációt kell az illetékes hatóságnak (jegyző vagy katasztrófavédelmi igazgatóság) benyújtani. A kút létesítésének idejétől, mélységétől, felhasználásától függetlenül minden esetben fennmaradási engedélyt kell kérni, ha a kút engedély nélkül vagy attól eltérően létesült, akkor is, ha úgy nyilatkoznak, a kutat nem használják. Ez alól a kút lefedése sem jelent kivételt. A kúthoz szükséges dokumentáció elkészítésének a díját a vállalkozó határozza meg, így nagy a szórás árak tekintetében. De a jegyzői hatáskörbe eső ásott és vert kutak esetében nem kell a szakember által kiállított tervdokumentáció, így ezeknek a kutaknak az engedélyeztetése díjmentes.