Nagyon várják a napraforgót a méhészek

Negyedannyi méz került a hordókba eddig a tavalyihoz képest. Az okokról Hegedűs Gábor hódmezővásárhelyi méhész úgy nyilatkozott lapunknak: bár a repce kielégítően virágzott, de aki nem pörgette ki időben a mézet a kaptárakból, az megjárta.
 

Fűtöttek a mézzel

A virágzás végén érkezett majdnem másfél hét esős és hűvös időjárásban a fejlett családok úgymond megették az addigi hozamot. A fiasítás neveléséhez ugyanis a kaptár hőmérsékletét tavasztól 35 fok körül kell tartaniuk, pár fokos eltérés már károsíthatja a petéket. 
– A viszonylag meleg idő után jött hirtelen éjszakai 8-10 fokban a fiasítás életben tartásához kellett fűtésre a méz a családoknak, hiszen abból nyerik ki az energiát. Azt Hegedűs Gábor is elismerte, nem lehetett túl jól kijönni ebből a helyzetből. Ha időben kipörgette volna az addig összehordott mézet, cukorral kellett volna etetnie harminc családját. Azt viszont nem szívesen tette volna.

Selyemfű az akác helyett

 – magyarázta Hegedűs Gábor. 

Tavaly az akác váratlan virágzása okozott sok fejtörést a méhészeknek, idén a hirtelen hűvös időjárás. Az ország északi területein elfagytak a fák virágrügyei, délen pedig az eső verte le a virágokat. Így ebből a fajtából is csak töredék mennyiség jött össze. Idén először – részben a kieső mennyiség pótlására – a kifejezetten illatos és ízletes, igen közkedvelt selyemfű jellegzetes virágáról gyűjtene a hódmezővásárhelyi szakember. Ahogy hozzá hasonlóan mások is. Úgy fogalmazott: az akác virágzása után mindig tartott egy kis szünetet, rendbe tette, pihentette, feldúsította a méhcsaládokat, míg várták a napraforgót. Idén az égiek másként alakították az eddig többnyire bevált forgatókönyvet. 

 – hangsúlyozta Hegedűs Gábor, aki tavaly az Év Akácméze elismerést nyerte el az Országos Magyar Méhész Egyesület versenyén.
 

A napraforgó a mentsvár
 

A dél-alföldi méhészek lényegében a napraforgóban bíznak idén Hegedűs Gábor szerint. Úgy látja, a napsütéses órák száma különösen ideális most a növénynek, virágzáskor kellene tartósan 30-35 fok a remek hozamhoz. 

 – mondta. 

Az olajnövény levirágzása után még az aranyvessző is szóba jöhet, főként a Dunántúlon található nagyobb területeken ez a vadnövény. Ígéretes lehet, de a selyemfű nektár begyűjtéséhez hasonlóan idő- és költségigényes. A hódmezővásárhelyi méhész szerint észnél kell lenni, tudni kell rugalmasan alkalmazkodni, új megoldásokkal igazodni a változékony helyzethez, és nem árt azért a szerencsében is bízni.