Elszotyizzák a hasznot a vetési varjak

A gazdák szerint az nem megoldás, hogy ide-oda pingpongozzanak a varjakkal, szeretnék, ha végre valaki megtérítené a kárukat. 

Zsákkal a fejükön úgy néztek ki, mint a bohócokÉvek óta visszatérő probléma Székkutason a varjúkérdés. A Körös–Maros Nemzeti Park területén, az Európai Unió támogatásával, már több mint 10 éve működik a kékvércse-­program. Hogy növekedjen a fokozottan védett kék vércsék száma, ehhez a varjakra is szükség volt. Ugyanis a kék vércsék nem raknak saját fészket, hanem a varjakéba költöznek.

A program nemcsak a vér­cse­­­populációt gya­­rapította, hanem mellék­hatásként a ve­­tési varjakat is. Utóbbiak egyébként 2001 óta védettek, ami azzal is jár többek között, hogy nem gyéríthetők. 
Székkutas-Pósahalmon be­­széltük meg a gazdákkal a ta­lálkozót, a napraforgótáblák tö­­vében. A bekötőút mentén két férfi kapált egy kis magonc fenyőültetvényt. A pici fenyők mellett néhány napraforgó magasodott, színes krumpliszsákkal a fejükön. Úgy néztek ki szegények, mint valami szántóföldi bohócok. Tulajdonképpen azok is, önmaguk madárijesztői. 

– A raschelzsákkal tudjuk csak megvédeni a napraforgót, amit nem a varjaknak szá­­nunk, hanem télire a cinkéknek – mondta a tulajdonos. 

Ambrus: Azok etessék, akik ránk szabadították

Ami kicsiben megoldható, nagyban nem. A többhektáros napraforgóval rendelkező gazdáknak mást kell kitalálniuk. 

– Öt-hat éve megy a cirkusz a vetési varjakkal, azóta szaporodtak el. Borzasztó károkat okoznak a napraforgóban, meg a kukoricában is. Szeretnénk elérni, hogy azok etessék, akik ránk szabadították őket – mondta Ambrus Ilona, aki 10 hektáron termel napraforgót. Az asszony a vetési varjak elszaporodása óta járja a hivatalokat, keresi az illetékeseket, szószólója a varjúkárt szenvedett gazdáknak. Volt, aki „Varnyús Ilonának” gúnyolta. 

– Azóta, amióta elérték az ő területét is, megkövetett. Azt mondta, nem gondolta volna, hogy tényleg ekkora károkat okoznak a varjak – mondta Ilona asszony. Ameddig beláttunk a pósahalmi napraforgótáblába, alig találtunk olyan napraforgótányért, amit ne dézsmáltak volna meg a fekete madarak. Vannak, amelyeket tényleg tányérnak használtak. Mert megpucolják a csőrükkel, nem héjastól eszik a magot. Mintha egy focimeccsen szotyiznának. 

Összerezzentünk A hangágyútól

Míg beszélgettünk, hol a varjak károgását hallottuk, hol meg összerezzentünk a hangágyútól. 

– Muszáj volt bekapcsolni. Az elmúlt években már kipróbáltam mindent, amit a riasztási engedély lehetővé tesz, madárijesztőt, sűrített levegős kürtöt, műsast, kipufogó nélküli motorral köröztem a tábla körül, a kutyámmal zavarásztuk őket. De mindentől csak ideig-óráig félnek, aztán megtanulnak vele együtt élni. A hangágyúval is csak kis időt nyerünk, viszont a környékbeli tanyák lakói megértőek ugyan, de már nagyon unják. Az erre járó autósok meg egymás után ugrálnak ki a járművükből, mert azt hiszik, durrdefektet kaptak – sorolta Ilona. 

A vetési varjak egyébként korán kelők, már virradatkor éhesek. 

– Megvan a repülési útvonaluk, mindig ugyanazt a „légi folyosót” használják, félelmetes károgással. Lehetnek vagy kétezren, együtt fekete felhőt alkotnak. Rengeteg a kis varjú, tanítgatják őket a nagyok. A csajági erdő felől jönnek, már Mágocs felé is eljárnak. Nem is mindig mennek haza Csajágra. Van itt a közelben egy régi, elhagyatott gyümölcsös, valószínűleg ott is tanyát vert egy részük – mondta. 

Eddig semmilyen kárpótlást nem kaptak

A gazdasszonytól megtudtuk, eddig semmilyen kárpótlást nem kaptak. Az ő kára például már milliós nagyságrendű. Voltak lakossági fórumok, megbeszélések, mindenki elismeri, hogy tényleg eszik a varjak a termést, de még nem történt meg a törvénymódosítás sem. Már ügyvédet is fogadtak többen összefogva. 
Míg beszélgettünk, jött egy kis csapat varjú, Ilona szerint ezek a felderítők, az előfutárok, megnézik, hogy nyugalom van-e, ha igen, jelzik a többieknek, hogy vissza lehet térni. Egyelőre azonban még az útjukban vagyunk. 

Miklós Sándor 5,5 hektáron termeszt napraforgót. 

– Messziről nagyon szép a napraforgótábla, a tavalyi aszályhoz képest üdítő látvány. De aki közelebb jön, az látja a pusztítást. Még nagy a szemek nedvességtartalma, de már nem „tejes” a napraforgó. A varjaknak mindegy, így is, úgy is szeretik – mutatta a férfi, aki előző nap Orosházán járt, legális, engedélyhez nem kötött riasztópisztolyt akart vásárolni, hogy azzal ijessze el a táblájából a varjakat, de a pisztoly elfogyott. 

– Azt mondta a kereskedő, hogy negyven darab riasztópisztolya volt, de pikk-pakk mind megvették, ugyanúgy, mint nekem, másnak is a varjak nyugodt étkezésének megzavarására kellett. Az elő­­ző években nem volt ilyen gondom, mert máshol volt a napraforgóm. Most, a vetésforgóval került ide Pósahalomra. Fogalmam sincs, mi marad be­takarításig a termésből. Ha így haladunk, semmi – említette meg Miklós Sándor. 

Felmerült, hogy esetleg etetni kellene a varjakat

A gazdák elmondták, nem csak az a kár, ami magot megesznek. Azt a napraforgófejet, amiből lakmároznak, előbb-utóbb utoléri a tányérrothadás. Ha esőt kap a növény, a szemektől megszabadított tányér szivacsos része megszívja magát, és pusztulásnak indul. 

Szél Istvánnal, a Nemzeti Ag­­rárgazdasági Kamara Csongrád-Csanád vármegyei elnökével nemrég jelent meg egy interjúnk varjúügyben. Elmondta, Székkutas környékén már több tízezer varjú élhet. Jelenleg nincs olyan adatbázis, amely megmutatná, mennyi a tényleges, varjak által okozott kár. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara ezért indította el az adatgyűjtést. Akit varjúkár ért, a falugazdászokon keresztül jelezze a károkat, hogy az alapján léphessenek a döntéshozók. Ezt a bejelentést a Nemzeti Agrár­gazdasági Kamara online felületén is meg lehet tenni. 

Szél István hangsúlyozta, a kamara célja nem az, hogy a vetési varjakat gyéríthessék, vadászhassák. Azt szeretnék elérni, hogy a gazdák valamilyen módon kártérítést kapjanak, vagy a prevenciókhoz szükséges eszközöket megvehessék, amikkel a mag kikelésétől a termés betakarítása előtti időszakig távol tartják a varjú­kolóniákat. Az is felmerült, hogy esetleg meg kell oldani a varjak etetését. Szél István most is megerősítette lapunknak, dolgoznak a megoldáson, kért minden érintett gazdát, hogy jelezzék a kárukat.