Újfajta pilótákra lesz szükség a mezőgazdaságban

Évekkel a légi permetezés megszüntetése után megkapta az engedélyt az első olyan növényvédő szer Magyarországon, amely drónnal is kijuttatható a célterületre. A mezőgazdasági, gazdasági előnyöket kísérletekkel igazolták. Az új technológia olcsóbb, hatékonyabb és gyorsabb.

Tábori Szilvia

A mezőgazdasági drónokkal kiküszöbölhetők a helikopteres vagy repülőgépes permetezés problémái. Illusztráció: Nagy Balázs

Egy olyan növényvédő szer kapta meg először az engedélyt a drónos kijuttatáshoz, amellyel a hatalmas károkat okozó dióburok-fúrólégy ellen is védekezhetnek a gazdálkodók. Sisák István, az SZTE Mezőgazdasági Kar Növénytudományi és Környezetvédelmi Intézetének tudományos főmunkatársa, a precíziós agrárgazdálkodási szakmérnök képzés szakvezetője úgy véli, nemzetgazdasági szinten is komoly veszélyforrás elleni küzdelmet könnyít meg ezzel a hatóság. És biztos benne, hogy hamarosan további szereket engedélyez a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal.

A légi növényvédelem még évekkel ezelőtt megszűnt Magyarországon, ám a mezőgazdasági drónok megjelenése és térhódítása újra aktuálissá tette a szabályozást. Ahhoz, hogy az új technológiával vegyszereket lehessen kijuttatni, a gyártóknak és forgalmazóknak ellenőrzött körülmények között végzett kísérletekkel kellett igazolniuk, hogy a folyamat környezetvédelmi és egyéb szempontok szerint is biztonságos. Mint azt Sisák István megerősítette: egyértelmű, hogy drónokkal kiküszöbölhetők a helikopteres vagy repülőgépes permetezés problémái. Ez jelentős technológiai ugrás a mezőgazdaságban. Az SZTE Mezőgazdasági Kar precíziós agrárgazdálkodási szakmérnök képzés tavaly végzett hallgatója, Szabó Petra szakdolgozatában éppen a pilóta nélküli légi járműves permetezéshez engedélyezett Mospilan 20 SG típusú rovarölő szer drónos kijuttatását vizsgálta diófáknál.

Olcsóbb és hatékonyabb

A dolgozat egyértelmű következtetése, hogy a drónos védekezés lényegesen előnyösebb a földi eljáráshoz képest. A kísérletek bizonyították, hogy a szer a fák csúcsát, a dióburok-fúrólégy által kedvelt lombkorona részt is egyenletesen beborította. Azonkívül drónnal mindössze 7 liter permetlét használtak fel, míg földi permetezéssel kétszázat. Ráadásul annak nagy része egyszerűen lecsorgott a fáról. De a vizsgálatokból az is kiderült, hogy drónnal 10 perc alatt, földi géppel viszont egy óra alatt permeteztek le egy hektár gyümölcsöst

– részletezte Sisák István. Beszámolt ugyanakkor arról is, hogy a hatóság nem véletlenül szabályozza a kiszórandó permetlé cseppméretét. Ezzel ugyanis a méreganyag elsodródásának veszélyét csökkentik.

Éppen azért szűnt meg a légi védekezés, mert egy viszonylag nagy sebességgel és magasan haladó repülővel nem lehetett betartani az előírásokat. A növényállományhoz közelebb haladó drónnal viszont ez is kiküszöbölhető, amit szintén igazoltak a kísérletek

– tette hozzá.

Szigorú képzési rendszer

Sisák István szerint az eddig felsorolt előnyök mellett az új technológiával olcsóbb is a védekezés, mert bár a keretes szántóföldi permetező bejáratott technológia, az eszközök drágák és működtetésük is költséges. A gépek nagyjából arra használhatók, amire kifejlesztették őket.

Mezőgazdasági drónnal lehet permetezni, mű- vagy lomb trágyát kijuttatni, kamerával felszerelve használható monitoring célra. Ne felejtsük el azt sem, hogy töredék mennyiségű szer kell, ami lényegesen olcsóbbá teszi a technológiát

– hangsúlyozta az oktató.

Nem csupán a permetezés szigorúan szabályozott, a növényvédelmi drónpilóta képzés követelménye legalább ennyire feszes. Az államilag elismert középfokú képzés kidolgozásában Sisák István is részt vett. Mint mondta: az egyébként is komoly feltételrendszert februárban tovább szigorították. Ahhoz, hogy valaki elkezdhesse a képzést, sokféle követelménynek kell eleget tennie. Ám minden azt mutatja, hogy növekszik az igény a szakemberek, a jól képzett munkaerő iránt.

Robotok és emberi erőforrás

A szakember szerint a mezőgazdaságban is főként a sokféle tudást ötvöző munkahelyek száma gyarapszik. A gépesítéssel folyamatosan csökken majd a betanított munkahelyek száma.

Az Amerikai Egyesült Államokban úgy tíz év múlva már robotok végzik el azokat a feladatokat, amit ma kétkezi munkának nevezünk. Némi késéssel ugyan, de előbb-utóbb Magyarországot is eléri ez a változás – tette hozzá Sisák István. Ugyanakkor egyértelműnek látja, hogy sok esetben viszont megkerülhetetlen lesz az emberi közreműködés. – Az a fajta odafigyelés, koncentrálás, előrelátási képesség, ami az ember sajátja, nélkülözhetetlen lesz a jövő munkaköreiben. A következő évtizedekben néhány feladatkör eltűnik, mások megjelennek, és erre mind a felső-, mind a középfokú oktatásban fel kell készülni

– összegzett.