2023.09.23. 07:00
Mediterrán nyarak jönnek Szegeden
Még az egészséges emberi szervezetet is megterhelő tartós és egyre gyakoribb hőhullámokra, valamint időszakos vízhiányra lehet számítani a következő évtizedekben az Alföldön, ezért szemléletváltásra lenne szükség a várostervezésben. A klímaváltozás káros következményei a városokban hatványozottan jelentkeznek majd – nyilatkozta lapunknak Gulyás Ágnes, a Szegedi Tudományegyetem Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszékének adjunktusa.
Fotó: Karnok Csaba
Folytatódott az átlagnál melegebb nyarak sorozata, az idei a 12. legmelegebb lett 1901 óta – közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat. Elemzésükben azt írták, hogy a július 1,2 fokkal, az augusztus pedig 1 fokkal volt melegebb az átlagnál.
Bár a sok éves átlagnál kicsivel több csapadék esett ezen a nyáron, az eloszlása nem volt egyenletes. Míg Nyugat-Magyarországra bőven hullott az égi áldás és gyakoriak voltak a felhőszakadással járó heves zivatarok, az Alföld keleti és déli részére lényegesen kevesebb eső jutott. A talaj most is száraz. Ha nem változik semmi, ősszel a porba vetnek majd a vármegyei gazdák.
Fotó: Karnok Csaba
Gyilkos kánikula
– Tanszékünk Városklíma kutatócsoportjának legfrissebb eredményei azt mutatják, hogy a jövőben felerősödnek és hosszabbá válnak a nyári hőhullámok. Egy belvárosi környezetben még éjszaka sem tud lehűlni a város. A nyaraink Szegeden egyre inkább Madridéra vagy egy görög városéra hasonlítanak majd – nyilatkozta Gulyás Ágnes. Az SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszékének adjunktusa emlékeztetett, hogy a tartós hőség nemcsak az idős, vagy krónikus betegekre veszélyes. Franciaországot 2003 nyarán több nagyon erős hőhullám sújtotta, amelyek következtében 15-20 százalékos többlethalálozást mutattak ki, több mint 15 ezer életet követelt a gyilkos hőség.
Jöhetnek a zöldtetők
Gulyás Ágnes szerint három területen kellene cselekedni. A városokban minél több helyen a száz százalékig vízzáró burkolatokat vízáteresztő burkolatokra kellene cserélni. A talajba szivárgó víz táplálja a növényzetet, párolgása pedig hűti a környezetet. Az egyetem adjunktusa hangsúlyozta, már vannak olyan vízáteresztő útburkolatok, amelyek a belvárosi autóforgalmat is ki tudják szolgálni, miközben segítik a víz beszivárgását.
Hosszú távon a parkosítás, a városi zöldfelület növelése jelentene megoldást. Persze egy városban nem fognak épületeket lebontani vagy utakat felszántani, hogy parkosítsák az így nyert területeket, de ha talajszinten nincs hely, a tetőkön bőven van. Szeged tele van lapos tetős épületekkel – emlékeztetett a kutató.
Vízhiány lehet
– Ha a felszín alatti vizeinket a jelenleginél is nagyobb ütemben termeljük ki, akkor azzal magunk alatt vágjuk a fát. A felszín alatti vízkészlet rohamosan fogy, ezért muszáj arra koncentrálnunk, hogy csapadék lehető legnagyobb mennyiségét fogjuk meg, tartsuk a városokban – hangsúlyozta a kutató.
Gulyás Ágnes szerint technológiaváltásban is kell gondolkodni. A városaink nagy részén a szennyvíz- és a csapadék egyesített csatornarendszerben halad. Ha hirtelen minden esővizet azonnal visszatartanánk – ami amúgy dicséretesen klímatudatos lenne –, a besűrűsödött szennyvíztől a hálózat eldugulna, így erre is megoldást kell találni.
