Gerilla biokertésznek tartja magát Szabó Csaba, aki párjával jurtában él Szentes határában

– A családban nem én vagyok az első kertész: nagyapám, Szabó László, az Árpád Tsz elnöke volt, magam a helyi mezgében végeztem – mondta a szentesi Szabó Csaba, a Helóta kertészet tulajdonosa. Gerilla biokertésznek vallja magát. Azért ragasztotta magára ezt a jelzőt, mert vegyszert nem használ, viszont tanúsítványa nincs arról, hogy így termeszti a paprikát és a paradicsomot, összesen egyébként 40, illetve 50 fajtát.

A munkában Zaka Domini­­ka segít neki, aki másfél éve a párja. A kertészetükben egy jurtában élnek.

Jó időjárás, élő talaj

– Túl drága lett volna a tanúsítvány, a legalizálás. Nem érte meg, mert akik nálam vásárolnak, ismerik a termékeimet – közölte. Azzal folytatta: a különböző permetszerek a növénynek, a mű­­trágyák a talajnak ártanak, és igazából egyikre sincs szükség.

– Jó időjárás és élő talaj kell, ezek nélkül nincs minőségi termés. A természet él, és a vegyszermentes növények különböző csatornákon „beszélgetnek” egymással. Megfigyeltük, amint vegyszermentessé válik a talaj, visszatérnek a bogarak, rovarok is – fejtegette. Elmesélte, hogy a területükön található lepényfának van egy zsizsikfajtája, amelyekből a fa küldött a segítséget kérő, levéltetvek ellepte paprikának. És a zsizsikek elpusztították a tetveket.

Vonalkódok

Míg a pokrócon ülve beszélgettünk és teáztunk, Dominika elmondta, hogy élvezik a természetet, a napsütést, a szellőt, és a jurta télen is ideális hajlék, ő korábban már a Cserhát és a Bükk erdeiben is élt ilyen lakban, kályhájukkal tökéletesen felfűthető. A kenyeret is maguknak sütik, liszttel, vízzel, sóval és kovásszal, a húst szinte teljesen száműzték étlapjukról.

– Azt tanácsolom mindenkinek, csakis olyan élelmiszert vegyen, amin nincs vonalkód, az az igazi, azokban nincs adalékanyag, és egészséges. Dominikával sem házasodtunk össze, az is „vonalkódos” megoldás. Mindkettőnknek volt már ilyen tapasztalata – mondta el Szabó Csaba. Megtudtuk, melegített vízben, illetve jó időben a közeli tóban fürdenek és kerékpárral közlekednek.

Cserekereskedelem

Pénzt természetesen használnak, de Csaba elárulta, vett már paradicsomért biciklit, és kötött paprikáért cserébe utasbiztosítást, rendszeresen csereberélnek zöldséget, egyszer például 16 kilogramm sajtra. Teljesen szabadnak, függetlennek érzik magukat, és ehhez ragaszkodnak, mert, szerintük az igazi élet a szabadságból fakad.

– Harmónia és rend, ez a legfontosabb. Nem aggódunk, annyit eszünk, amennyi terem – mondták szinte egyszerre.

Bizalom

– Hiszek abban, amit csinálok, a vásárló pedig bízik bennem. És én is benne. Ha nem vagyunk itthon, a bolt akkor sem áll le: bejön a vevő, leszedi, majd le­méri a zöldséget, és a pénzt odateszi a mérleg mellé. Működik, még soha sem volt hiányunk, nem csaptak be. A miénk ilyen világ – zárta diskurzusunkat Szabó Csaba.