Elképesztő napok után vízszintesbe ért a Szőke Tisza

Csütörtökön kezdték a szakemberek a Szőke Tisza kiemelését a tápéi téli kikötőnél. A szegediek egy emberként figyelték a mentést, ami műszaki okok miatt péntek helyett vasárnapig tartott. A lényeg, hogy a hajót végül egyben sikerült vízszintesbe állítani.

Az első napon reggel legalább harminc szakember látott neki a Szőke Tisza kiemelésének. A kikötőnél kialakítottak egy Magyarországon is egyedülálló csigasoros rendszert, amivel a partra vontatták a gőzöst. Korábban az úszó hajótest köré vízforgató rendszert telepítettek, hogy a kialakuló jégréteg ne okozhasson további károkat, illetve ne akadályozza a téli mentőakciót. Közben a földmunkák is elkészültek. A kiemelést 15 darab, egyenként akár 80 tonna teherbírású, 10 méter hosszú és 1,5 méter átmérőjű, felfújható ballonnal végezték, amelyek a hajó alatt gördülve segítették a partra húzást.

Kisebb gondok voltak

Az első problémával akkor szembesültek, amikor a hajó nagyobb része már a szárazföldre került, de a hátulja még a vízben volt. Kiderült, hogy újabb ballonokat kell alá tenni. Ráadásul mindezt közvetlenül a part mellett, iszapos vizes részen.

A hajó végül pénteken reggel már teljesen kint volt a vízből.

– Körülbelül a felénél tarunk a munkának, és most nem tá­volságról beszélünk, hanem idő­­ről – mondta pénteken délután Heizler Tamás, a MA-HARD Vízépítő Kft. ügyvezetője.

Jól indult a munka

Akkor egy hosszabb szünetet kellett tartaniuk, mert szét kellett húzni a csigasort, amin a drótkötelek futnak. Ez többórás feladat volt, így a mentés tovább csúszott.

Szombaton pedig a csörlő hibája miatt húzódott a Szőke Tisza kiemelése. Vasárnap reggel is jól indult a munka, de sajnos a hajótest megdőlt, ezért a ballonokat egyesével le kellett engedni és odébb rakni pár méterrel.

Végül vasárnap, nem sokkal 16 óra után lehetett kijelenteni, hogy kint van a Szőke Tisza, és már közel a helyéhez. Ezután még néhány métert húzni kellett rajta, de az már rutinmunka volt.

Vízszintesben, egészben

A Szőke Tisza a Ganz-hajógyár újpesti üzemében készült el 1917-ben, a több mint 77 méteres kétkéményes gőzös akkor a IV. Károly nevet kapta. A hajó a monarchia felbomlása után a Sas, majd 1930-ban a Szent Imre nevet kapta. 1976-ban vonták ki a forgalomból, ami után állóhajóként üzemelt a fővárosban, két évvel később került Szegedre.