Január hatodikán fellobban a karácsonyi tuskó

2020.01.04. 07:24

Két héttel később lépnek át a szerbek az új évbe

Majdnem két héttel: 13 nappal később ünneplik az ortodox szerbek a szentestét, ahogy az óévet is később búcsúztatják. Ez a határforgalmon is meglátszik, és a karácsonyi menü, szokások is eltérnek.

Farkas Judit, Kiss Anna

Fotós: Karnok Csaba

Január hatodikán, Vízkeresztkor a megye többsége a karácsonyfát bontja, nem úgy a szerb nemzetiség azon tagjai, akik tartják a hagyományt. A szerb ortodox egyház a régi Juliánusz-naptárat használja, ami 13 nap csúszást jelent a Gergely-naptárhoz képest: amikor a római katolikusok a napkeleti bölcsek látogatására emlékeznek, ők akkor ünneplik Jézus születését.

Sorok a határon

Az ünnep miatt a határátkelők forgalma is megnövekszik: a január 6-ai szenteste után három napos a karácsony, január 13. a szerb szilveszter. Magyarországon három esperesi központ működik: a Budai, a Szegedi és a Mohácsi esperesség. Szeged környékén szerb kisebbség él például Szőregen, Újszentivánon, Deszken. Újszentivánon a 3461 fős lakosság 3,4 százaléka vallotta magát szerbnek a 2011-es népszámláláson. Deszken nagyjából százfős szerb közösség él, írtuk két éve.

Tölgy tuskóját vetik a tűzre szenteste

A Deszki Füzetekben jelent meg a helyi szerb karácsonyi szokásokról: a hagyományok nagy része megegyezik a más vidékeken élő szerbek szokásaival, de magyar hatásra itt sokan díszítenek karácsonyfát is, ajándékozzák meg egymást. 2017-ben Brczán Krisztifor, a település alpolgármestere a karácsonyi szokásokról, például a tuskóégetés hagyományáról is beszélt lapunknak. Elmondta, hogy a szerbek a tölgyet tartják a Föld legkorábbi élőlényének, ezért tölgy a szerb karácsonyi tuskó, amit felszentelés után szenteste a tűzre tesznek, pár levéllel együtt. A tölgytuskó, azaz a badjnak régen egész éjjel égett a kemencében, szenteste reggelén vágta a családnak minden hívő családfő.

Fenyő helyett tölgyfaágakat díszítenek

Fenyő helyett tölgyfaágakat díszítenek az ortodox szerbek. Milenkovic Dalibor mesélt kérésünkre a hagyományról.
Fotó: Karnok Csaba

Milenkovic Dalibor, a szegedi Szent Miklós szerb ortodox templom esperese lapunk kérdésére elmondta, a tölgy a keménységet szimbolizálja, vagyis hogy mindenki legyen erős, kemény egész évben. Éppen ezért a szenteste napjának reggelén a ház legidősebb férfi lakója, leginkább nagyapák vagy édesapák fiúk unokáikkal, gyermekeikkel kimennek az erdőbe kis tölgyfagallyért, melyhez otthon szalmát kötnek hozzá piros, kék, fehér színű szalaggal. A szalma Jézus születését jelképezi, hiszen a jászolban szalma volt alatta. – A templomban is adunk mindenkinek, ezeket szenteste a mise végén megszenteljük. Otthon mindenki átrakja az asztal alatt, illetve vázába téve ezt díszítik fel – tette hozzá. Megtudtuk, ezzel a csokorral a házat is körbejárják örömöt, áldást, békességet kívánva, szintén a legidősebb férfi megy elől, őt követi a család többi tagja. Együtt hirdetik Jézus születését. – Régi szokás az is, hogy minden szobába bevisznek négy diót is, ezt négy felé dobják szét: Atya, Fiú, Szentlélek, Ámen – emelte ki. A tölgy a templomban is megjelenik, egy száradt ágat elégetnek a templom előtt a január 6-i mise részeként.

Bab, mák, méz, dió

Szenteste napján sül a nagy fonott kalács, női selyemszoknya, férfi brokátmellény lefoszlott szálaival díszítik, olvastuk a Deszki Füzetekben. A hagyományos karácsonyi menü zsemlemorzsás és mákos tészta, papule (szárazbabfőzelék), szilva, méz és dió. Korábban a szerb és a magyar gyerekek, a cigánylányok, asszonyok is jártak a házakhoz szenteste „kóringyálni”. A másnapi ebéd levesből, pörköltből, sült húsból állt – kacsát, tömött libát sütöttek meg egészben, körbetekerték egy szál sült kolbásszal. Rétestésztából, darált dióból, mazsolából készült az ünnepi édesség. Ebéd előtt templomba mentek, ebéd után pedig „kikísérték a karácsonyt”, azaz kimentek vigadni, mulatozni a faluszéli gyepre.

Sütemény, amit csak karácsonykor esznek

A negyvennapos böjt után sem fogyasztanak akármit a szerbek, speciális vacsorát esznek szenteste, ennek fontos része a csesznyica, a szerb karácsonyi sütemény. – Búzát, babot, pénzt és egy darabot a tölgyből is belesütnek, annak érdekében, hogy a következő évben, gazdag legyen a család és bő legyen a termés, mert sokan gazdálkodással foglalkoznak. Annyi szelet van a süteményből, ahányan tagja van a családnak. Késsel tilos felvágni, csak törni szabad a szeletet belőle – tudtuk meg Milenkovic Dalibortól.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában