Az anna-kút története

2020.02.18. 16:27

Pucér munkások fürdőztek

Csodakútból csodavíz: 1927-ben tört fel a gőzfürdő előtti fúrásnál az 58 fokos gyógyvíz, amit ma Anna-víz néven ismerünk. Mire debütált a fürdőben, elterjedt a legenda, hogy csodatévő hatása van. Az ingyen gyógyvizet kihasználta az utca népe, akár ruha nélkül is.

Farkas Judit

Forrás: Fortepan/adományozó Ebner

Amikor a mai erkölcsöket szidják, képzeljék el a jelenetet: pu­­cér munkások lubickolnak egy gőzölgő gödörben a Anna-kút helyén. Azóta sem sokszor látni hasonlót Szegeden – néhány éve közbotránkozást okozott egy férfi, aki meztelenül fürdő­zött a városháza előtti szökőkútban. Itt viszont senkit sem ért retorzió, annyira örültek a feltörő víznek. Mindez 1927-ben történt, 1926 áprilisában a Délmagyarország írt a tervezett ezerméteres csodakútról, amit 1300 méterig fúrtak volna le.

Nem fért el a gépezet

Földgázt is kerestek, de előre tudták, hogy ott nem fognak találni. Vajna Ferenc állami fő­geológus megállapította, hogy két geológiai redőzet vonul el Szeged alatt, és nagyjából a Rókusi pályaudvarnál találkoznak. Ott lehet földgáz, és az itteni fúrásból erre is lehet következtetni. Csak azért nem a gőzfürdő udvarán fúrtak, mert ott nem fért volna el a ha­­­talmas gépezet – valószínűleg ennek köszönhetjük ma az in­­gyenes Anna-kutat.

drága lesz a hideg víz

Ha csak hideg vizet kapunk, abba is belenyugszom, bár kissé drága lesz ez a hideg víz, de ki kell próbálni a város szerencséjét – jegyezte fel Somogyi Szilveszter polgármester szavait lapunk 1927 márciusában, amikor elindulhatott a fúrás a látványos be­­rendezéssel. Először 400 mé­­ter után akadtak el, aztán a hiányzó csövek miatt nem tudták folytatni a fúrást. Ekkor azonban az öröm már megvolt, legalábbis a gőzfürdőé, mert a mélységből 944 méteren forró víz tört fel. Amikor a mérések után kiderült, hogy a víz majdnem 60 fokos, a polgármester is kilátogatott a helyszínre. Ekkor esett meg a cikk elején említett jelenet is.

Csodavíz a mélyből

Október végén már az is megjelent a Délmagyarországban, hogy a vízben „olyan nagy mennyiségű és gyógyhatású ásványi anyagot találtak, amely elsőrendű gyógyvízzé teszi”. Izgalomban tartotta Szeged népét, lábasban hordták el a gyerekek, ott mosogattak a piaci kofák, fü­­rödtek a város mulatóiban ze­nélő, hajnalban hazafelé tartó muzsikusok is. A fú­­rást végül nem folytatták, a 944 méteren talált vizet vezették be a gőzfürdőbe, máig ezt használják. De­cember 3-án debütált a gyógy­víz a fürdőben, alig bírták jegyekkel kiszolgálni az embereket, annyi volt az érdeklődő: elterjedt ugyanis a legenda, hogy csodavíz tört fel a mélyből. Két asszony mindennap vitt belőle idős, be­­teg apjuknak – hogy a hit vagy a víz ereje tette, nem tudni, de fel is gyógyult a férfi.

Anna színre lép

Azt Anna-kút nevét Patzauer Dezső szegedi italnagykereskedőnek köszönhetjük. A gyógyvizet 1938-ban Anna-víz néven kezdte palackozni kétféle formában, és üvegfalú ivócsarno­kot emelt az addigi bódé he­­lyére, ahol poharanként egy-­­két fillérért árusították. A lányáról nevezte el a gyógyvizet, és a zsidótörvények miatt vált meg végül a vállalkozástól. Anna Torontóban élte le az életét, híres kutatóorvos lett belőle Kanadában.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában