A majomlány legendája

– A majomlány nem az első mű­­vem. Gyerekkoromtól élénk volt a fantáziám, sok történettel szórakoztattam a körülöttem lévőket, de csak középiskolásként kezdtem ezeket leírni. A juss című első novellámmal 3. helyezést értem el a 2003-as országos író-deák vers- és novellaíró pályázaton. Eric Stalton misztikus esetei: A burnusz című regényem pedig 2006-ban jelent meg a Bába és Társai Kiadónál – mondta kollégánk, a 2007 óta újságíró Szűcs Csaba.

Miért a majomlány?

– A majomlány, vagyis Szilá­gyi Eszter Vásárhely valaha élt legfurcsább lakója volt, és engem mindig érdekeltek a kü­lönleges emberek. Az angliai elefántemberhez, John Merrickhez lehetne hasonlítani. Mára Eszter alakja teljesen fe­­ledésbe merült, 28 évet élt, 1909. március 13-án halt meg, és inkább hasonlított állatra, mint emberre: szőrös volt, nem beszélt, csak makogott, és négykézláb járt. A helyiek ezért csak majomlánynak ne­vezték. A kisregényben „javítottam” ezeken a tulajdonsága­­in – árulta el a szerző.

Eszter sorsa

Cirkuszi előadás közben született 1881-ben. Anyja a társulat tagja, tűznyelő volt. A csecsemőt eldobta magától, a város gondozásba adta Újvárosra, Lugosi Józsefnéhez. Sokat be­széltek róla eleink, különféle elméleteket gyártva származásáról. Esztert váratlan halála után a kórház halottasházába szállították, holtteste láttán még az orvosok is zavarba jöttek. Végül jeltelen sírba temették – tudtuk meg Csabától.

– Eszter nevével először 2008-­­ban, egy 100 éves vásárhelyi újság megsárgult lapjain találkoztam, egy cikkemhez gyűjtöttem anyagot. Nem mindennapi története megragadott. A kisregénnyel neki szeretnék emléket állítani – közölte a 34 éves szerző. Hozzátette: a kisebb szünetekkel csaknem 2 évig írt kisregény cselekménye kitalált, amibe beleszőtte Eszter életének egyes eseményeit.

Facebook-könyv

Érdekesség, a könyvet nem nyomtatásban – egyetlen, szá­­mítógépről kinyomtatott példány létezik –, hanem a Facebookon terjeszti.

– Egyre kevesebben olvasnak könyvet, viszont az interneten rengeteg időt töltünk. Úgy gondoltam, a kisregény a közösségi oldalon sokkal több emberhez eljuthat – már közel 200 követője van, és naponta bővül a számuk –, mint nyomtatásban. A történetet heti folytatásokban közlöm a Hódmezővásárhelyi rémtörténet Facebook-oldalamon – közölte Szűcs Csaba.