Továbbra is nagy a kereslet, a fenntartható méretű birtokrendszer a cél

2020.03.04. 14:01

Többet ér az átlagosnál a Csongrád megyei szántó

A hazai termőföld hektáronkénti átlagára tavaly elérte az 1,6 millió forintot, ami 11 százalékos drágulás az előző évhez képest. A haszonbérleti díjak ennél is jobban emelkedtek, a szántónál 13 százalékkal, ami több mint 72 ezer forintot jelentett hektáronként.

Kovács András

Fotós: Karnok Csaba

Fotós: Karnok Csaba

A tavaly értékesített termőföldek között a korábbi évekhez képest több szélsőségesen alacsony, illetve túlzóan magas áron meg­­kötött ügyletre figyeltek fel az Agrotax szakértői. Olyan földértékesítésnél alakulhat ki extrém ár, ahol a jövőben nem mezőgazdasági művelést tervez­nek – spekulációs cél –, vagy az ár nemcsak a termőföldre, hanem a rajta lévő építményre is vonatkozik. Ezektől megtisztították az adatbázist, és így az elemzés több mint 56 ezernyi szántó, gyep, erdő, gyümölcsös és szőlő művelésű földterület tavalyi adásvételi szerződésén alapult.

Tovább drágulhat

2019-ben a földek hektáronkén­­ti átlagára elérte az 1 millió 602 ezer forintot, ami 11 százalékos drágulás az előző évhez képest, ám 1 millió forint alatt az országban sehol sem cserélt gazdát a föld. A legtöbbet régiónkban, a Dél-Alföldön kértek érte, hektáronként 1 millió 911 ezer, míg a legkevesebbet Észak-Magyarországon, ott alig több mint 1,2 milliót ért.

Budapest környékét leszámítva Békésben legdrágább a termőföld, ára közelít a hektáronkénti 2,2 millió forinthoz, de a Csongrád megyei területek is az átlagosnál magasabb, 1,6-1,8 milliós ársávban forogtak.

– A következő években sem számítunk a drágulás lassulására, mert továbbra is nagy a kereslet – mondta Sáhó Ákos. Az Agrotax ügyvezetője hozzátette, az igényeket az osztatlan közös területek mostani meghirdetése sem elégíti majd ki, hiszen Magyarországon még tart a fenntartható méretű birtokrendszer kialakulása.

Kétmillió forinthoz közelít a Csongrád megyei szántóföld hektáronkénti ára. FOTÓ: KARNOK CSABA

Kis parcellák

Tavaly egyhektárnyi szántóterület 1 millió 721 millió forintért cserélt gazdát Magyarországon, ez az előző évi értékhez képest 11 százalékos emelkedést jelent. Megyénkben az or­­szágos átlagnál értékesebb a szántó, a hektáronként 1 millió 859 ezer forint volt. Az egy adásvételre eső terület nagysága országosan 1,48 hektár volt, ez a vizsgált művelési ágak közül az erdők után a második legnagyobb méret.

2019-ben a gyepterületek hektárja 1,3 millió forint volt, míg erdőterületért átlagosan 889 ezer forintot kellett fizetni Magyarországon. Az utóbbi­nál nem túl nagy a szórás, a Közép-Dunántúlon 1 millió 62 ezer, Észak-Magyarországon 766 ezer forintot kértek érte – Csongrád megyében 947 ezer volt a tavalyi átlag.

Gyümölcs, szőlő

A fél hektárnál nagyobb mé­retű gyümölcsösök országos átlagára meghaladta a hárommillió forintot. A legmagasabb Nyugat-­Magyarországon volt, 4 millió 705 ezer, a legalacsonyabb Észak-Magyarországon, ahol a kétmillió forintot sem érte el.

A szőlők hektárja jellemző­­en 3,4 millióért cserélt gazdát tavaly, a két szélső érték a Kö­­zép-Dunántúl 7,7, illetve a Nyugat-Dunántúl 1,8 milliója volt.

Haszonbérlet

2019-ben a szántóterületek haszonbérleti díjainak országos átlaga 72,1 ezer forint volt, legtöbbet, 81 ezret a Dél-Alföldön, a legkevesebbet, 60 ezret a nyugat-dunántúli földekért kellett fizetni, ha valaki nem tulajdonosként akart gazdálkodni.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában