A Hét-halomból ma már csak egy áll eredeti formájában, vihartól megtépázott életfával

Kurgánok, tellek, testhalmok, motték

A árpádhalmi kunhalom, az Árpád-halom a falutól keletre, a Justh-major felé vezető úton található. A megye egyik legjobb állapotban megmaradt halma. Út veszi körbe, amely két kijáratos körforgalom.

– Ha nyitott szemmel járunk az Alföldön, itt-ott a szemünk elé tűnnek a földből kiemelkedő kisebb-nagyobb halmok. A hajdani árterületek partjain, hordalékkúpok, hátak, ormok legmagasabb pontjain állnak – mondta Bede Ádám régész, aki az „Árpádhalom község története” című, 2019-ben megjelent könyvben is írt a település területén lévő halmokról.

– Általánosságban elmondható, a halmok lehetnek rézkori, vagy szarmata kori, keleti eredetű lovasnomád sírok, a kurgánok; vagy újkőkori, bronzkori falvak lakóhalmai, vagyis tellek; vagy régi háborúk, nagy járványok tömegsírjai, a testhalmok; esetleg régi építmények magasított alapjai, vagyis motték. Az Alföldön a legnagyobb számban a kurgánok találhatók meg.

Őskoriak, vagy szarmaták

Árpádhalmon két halomcsoport található, a Hét-halom és az Apró-halmok, amelyek minden bizonnyal kurgánok lehetnek.

– Mindkét csoportosulás hét halomból áll. Leletanyag hiányában sajnos nem tudjuk, hogy pontosan mikoriak. Valószínűsíthető, hogy őskoriak, vagy a római korból származnak. Szomorú tény, hogy a halmokból alig maradt meg valami. Az Apró-halmokból ötöt már teljesen elszántottak, vagy elhordtak. Ennek ellenére az alaptemetkezések, vagy egyéb kapcsolódó régészeti leletek még a földben lehetnek. A Hét-halomból négyet elbányásztak, egy csonka állapotban ugyan, de még megmaradt. Egyet pedig még jelenleg is szántanak. A hétből egyedül az Árpád-halom maradt meg viszonylag épen, de az elmúlt évszázadok bolygatásai ezen is meglátszanak.

1880-ban már út vezetett az Árpád-halom körül

Bede Ádám kiemelte, a korabeli térképek eltérő módon és számmal ábrázolják a halomcsoportot. Egy 1906-os térkép már mind a hetet feltünteti. 186-ban még a Hét-halom teljes területét legelő borította, de a Magyar Királyság második katonai felmérése szerint a halmok környékén az uradalom már kisebb „parkot” hozott létre.

Az 1880-ban és 1882-ben ké­­szült kataszteri térképek szerint pedig legelő helyett már szántóföld vette körül a halmokat. A második katonai felmérés alapján 1863-ban már, ahogyan ma is, az Árpád-halom tövében vezetett el az út.

Felicián atya is kutatta

– A népi emlékezet alapján az itt emelkedő hét halmot honfoglaló eleink törzsfői emelték, vagyis a hét magyar vezér rakatta. Pesty Frigyes történész, országgyűlési képviselő, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja 1864-es helynévtára is megemlíti: „A birtok keleti részén, hol a’ Mágócs ere a’ szomszéd Békés megye Szent tornyai határból bekanyarodik, csak nem közvetlen a’ Mágócs ér partján, 7 nagy halom szemlélhető, mellyektől e’ táj régi időktől fogva csak ugyan Héthalom nevet visel, ezen halmok valamikor hadjáratok alkalmával emeltettek oda, azért, hogy a vezérek e’ főldön táboraikat beláthassák sátoraikat azon ütvén fel, a’ nép monda azt is tartja, hogy e’ hét halom Árpád idejében a’ hét magyar vezér sátrainak emeltetett vólna, és valóban látszik is egy kiválóan nagy halom, melyet Árpádénak tartanak, a’ többi 6 kissebb alakú, szép rendben attól valamivel távolabb állanak, de semmi sem lelhető bennök, mi világosságot derithetne csupán főld az egész.” Pesty Frigyes gyűjtése azt is megemlítette, hogy sokkal valószínűbb, hogy a halmok alatt csatákban elesett vezérek csontjai pihennek, erre utal, hogy a halmok körül, ásatáskor emberi csontokat találtak. Egy 18. század közepén történt ásatásra utalt, erre azonban nem találni más forrásokban utalásokat. Ami viszont tény, hogy 1950-ben, az Árpád-halom körüli út szé­­­lesítésekor a déli részen a munkások három csontvázra akadtak, amelyek közül egyet Neubauer József, vagy ahogy mindenki ismerte, Felicián atya dokumentált.

Az eredeti Életfát felgyújtották

Az Árpád-halomhoz sokan látogatnak el. Vannak, akik autóval, mások kerékpárral, de a Kék túra résztvevői is szívesen elkanyarodnak arrafelé. Most, tavasszal színes arcát mutatja az arra járóknak. A felületét a település karbantartja. Az oldalára fákat ültettek, nyírt, ostorfát, akácot és fenyőt, amik közül van, ami már kiszáradt. Most virágzik az aranyeső, és az orgona is bontogatja a leveleit. A halom még őriz elgyomosodott, leromlott, de ősi löszgyepmaradványokat. Az eredeti nö­vénytársulásokból ma már csak egy-kettő maradt meg, például az osztrák zsálya, vagy a ligeti zsálya. A halomra Árpádhalom felől csapás visz fel. A halom tetején Makovecz Imre Életfája áll, amit 1989-ben avattak fel. A település sokáig ott tartotta a nemzeti ünnepeken a megemlékezéseit. Az Életfát nem kímélte a sors. A 2000-es évek közepén valaki, vagy valakik felgyújtották, de az önkormányzat 2011 nyarán újraállíttatta. Makovecz Imre tervei alapján Csertő Lajos készítette el. A monumentális alkotás ágait a viharok répázták. Előbb az egyik, majd a másik is leesett. Az Életfa törzse is megrepedezett, amelyekben lovagbodobácsok, katicák telelnek. Az ön­­kormányzat ígérete szerint ha a településnek lesz majd rá forrása, másodszorra is helyreállítják. Az Életfa betontalapzatán üldögélve a fák teljes kilombozódása előtt belátható a táj. Érdemes odalátogatni.