Akkor érzi jól magát, ha adhat másoknak

2020.05.23. 20:00

Magassy Katalin az Év Aranyemböre

Szerkesztőségünk munkatársainak titkos szavazatai alapján az ásotthalmi Magassy Katalint választottuk 2020 Aranyembörének. A díjazott meglepetésében annyit mondott, ő mindezt merő önzésből teszi, azért, hogy neki jó legyen. Mert csak akkor érzi jól magát, ha másoknak örömet okozhat.

Arany T. János

Az ásotthalmi gyerekek Kati nénijének Zsótér Előd segített pakolni a jótékonysági központban.

Fotó: Karnok Csaba

Nagy fába vágta a fejszéjét a Dél­magyarország szerkesztősége több mint egy fél évvel ezelőtt, amikor célul tűzte ki, hogy felkutatja és bemutatja Csongrád megyében az Aranyemböröket. Az elmúlt hónapokban több tucat olyan személyt mutattunk be, akik szenvedélyesen, időt, energiát nem kímélve, önzetlenül dolgoznak valamiért, valakikért, a közösségért, amelyben élnek. Rá­­szorulókon segítenek, hagyományt őriznek, értéket mentenek. Közülük szerkesztőségünk tagjai titkos szavazással választották ki a 2020-as év Aranyembörét.

De ki is az Aranyembör?

Az Aranyembörök köztünk élnek. Hétköznapinak látszó emberek. Van azonban egy olyan jellemzőjük, ami a legtöbb embertársuktól megkülönbözteti őket. Másokért, a közösségért dolgoznak, amelyben élnek. Helyben minden­­ki ismeri őket. Lehet ő Józsi bácsi, aki több évtizede tanítja néptáncra a gyerekeket, vagy Marika néni, aki fáradtságot nem ismerve gyűjti a falu írott, elmesélt és tárgyi emlékeit. Mindenki tudja, hogy „a” Joli nélkül nincs falunap, pörköltfőző verseny, de bál sem.

A közösség szíve-lelke

Ők a közösség szíve-lelke, mo­torja. Igazi lokálpatrióták, akik nem állnak meg a nemes gondolatoknál, hanem cselekszenek. Örökmozgók, és megmozgatják a közösséget is. Ismerjük őket, és életünk természetes részeként gondolunk az ő munkájukra. Pe­­dig az a sok áldozat, amiért cserébe semmi sem várnak, rendkívül értékes a közösség szá­­mára. Összekovácsol, tanít, segít, emlékezik és emlékeztet, ápol hagyományokat és lelkeket. Nemcsak egy-egy ember lelkét, hanem együtt, mindannyiunk kö­­zös lelkét is.

Hogy munkájuknak milyen óriási a jelentősége, arra gyakran csak későn döbbenünk rá. A Délmagyarország szeretné meg­­előzni ezt a bajt, és ezért döntöttünk úgy, hogy sorozatban mutatjuk be a megye Aranyemböreit.

Az Év Aranyembörének választott Magassy Katalin az ásotthalmi jótékonysági központban. Azt mondta, a többi önkéntes nélkül nem tudná csinálni, így szerkesztőségünk elismerése mindannyiuké.
Fotó: Karnok Csaba

Több volt benne

A sorozatunk első részében, ta­valy szeptemberben bemutatott Magassy Katalin nemcsak új, választott otthona, Ásotthalom la­­kóit, hanem szerkesztőségünk tagjait is elvarázsolta. Amikor először találkoztunk, egy olyan tá­­bort akartunk bemutatni, amit Kati tanyáján rendeznek meg minden nyáron, és ahová egy sikeres pályázatnak köszönhetően ingyen mehetnek a helyi gyerekek. Már akkor feltűnt, ahogy mondani szoktuk, hogy ebben – és Katiban – több van, mint egy gyerektáborról szóló riport.

Nem volt egyszerű összehozni a találkozót, Katit mindig körülvette néhány tucat gyerek, és amúgy sem akart szerepelni, előtérben lenni. Ő nem olyan.

„Így lett mindenféle gyerekem”

Aztán csak sikerült leülnünk, mi­közben odakint a gyerekek zajongtak, és megtudtuk, hogy Kati már hatévesen tanárnak készült, majd az is lett belőle ugyanabban az iskolában, ahová ő is járt gyerekként.

Pécsett született, Szegeden nőtt fel. 2006-ban hagyta ott a ta­nári pályát, úgy fogalmazott, túl sok volt számára a tiltás. 2009-ben költözött ki Ásotthalomra, ahol azzal kezdte, hogy közösségi munkát vállalt közintézményekben, majd elkezdett gyerekekre vigyázni.

– Így lett mindenféle gyerekem – mondta.

Az ásotthalmi gyerekek Kati nénijének Zsótér Előd segített pakolni a jótékonysági központban.
Fotó: Karnok Csaba

Közös a díj

Az Év Aranyemböre díjat elnyert Magassy Katalin nem csak gyerekekre vigyáz, szövőtanfolyamot vezet, és más önkéntesekkel ta­valy karácsony előtt jótékonysági központot nyitott a faluban. Amikor megkérdeztem tőle, mit szól az el­­ismeréshez, azt mondta, ő mindezt merő ön­­zésből csinálja, hogy neki jó legyen, mert akkor érzi jól magát, ha adhat másoknak, hiszen sokkal többet kap vissza. Kati azt kérte, mindenképp írjam le, hogy egyedül, a többi lelkes önkéntes és segítői nélkül a gyerektábort, a tanfolyamot és a jótékonysági központot sem tudná csinálni, így ez a díj mindannyiuké.

Ajánljanak Önök is Aranyembört!

Kedves Olvasóink!

Önöknél jobban senki sem ismeri azokat az Aranyemböröket, akik az Önök településén, falujában, városában, kerületében évek óta szervezik a közösségi életet. Fáradhatatlanul dolgoznak, szerveznek, gyűjtenek, tanítanak, alkotnak, segítenek. És teszik ezt önzetlenül, hálát nem várva. Ugye, ha kicsit jobban elgondolkodnak, máris tudják, kire, kikre gondolunk. Ajánlják hát őket a Délmagyarország figyelmébe! Mi pedig bemutatjuk az Önök Aranyembörét egész Csongrád megyének. Kérjük, hogy ajánlataikat a Délmagyarország weboldalán, a delmagyar.hu-n át, az ott található űrlap segítségével küldjék el!

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában