2020.05.09. 16:14
Megáll a munka, ha jön a fecske
Április második felében választják ki költőhelyüket a parti fecskék: ez az elhagyott homokbányák, folyók leszakadt partfala mellett az építkezéseket is érintheti. Ha a védett fecske költeni kezd, onnantól tilos zavarni – jobb óvintézkedéseket tenni.
Kistelek ? Partifecskék fészkeltek be az épülo BMX görpálya, krosszpálya és játszótér földmunkákkal kialakított területére, emiatt a hatóságok szeptemberig leállították a munkálatokat. Fotó: Karnok Csaba
Évről évre megírjuk, mennyire megfogyatkozott a fecskeállomány hazánkban, így Csongrád megyében is. Szegeden például az utóbbi 25 évben becslések szerint harmadára csökkent a fecskeállomány, országos szinten a felére. Fogynak a meredek, leszakadó partfalakba, elhagyott homokdombokba, bányákba beköltöző parti fecskék is. Akár százas nagyságrendben is költhetnek egy-egy telepen, április közepétől május végéig, de még júniusban is. Április második felében foglalják el fészkelőhelyüket, megfelel nekik az elhagyott homokbánya, autópálya-építésről maradt homokdomb, földhányás leszakadt oldala. Épületalapokba, építési földhányásokba, aknákba is beköltözhetnek, ha ott akár csak egy hétvégén át nincs mozgás.
Leáll az építkezés
A fészkelő fecskék automatikus védelmet élveznek, az építkezés ilyenkor a természetvédelmi és az állatvédelmi törvény értelmében nem folytatható egy ideig. Máskülönben a teljes kolónia elpusztulhat. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) egy egyszerű megelőző módszert ajánl az építővállalatok, vállalkozások, a lakosság és az önkormányzatok figyelmébe. Ugyanezt javasolja Tokody Béla, a Magyar Madártani Egyesület Csongrád megyei csoportjának titkára is, akit arról kérdeztünk, mennyire jellemző ez a probléma Csongrád megyében. A lehetséges fészkelőhelyeket ponyvás, Raschel-hálós letakarással lehet érdektelenné tenni a parti fecskék számára, amikor néhány napig nincs mozgás az építési területen.
Megszűnik a fészkelőhely
Csongrád megyében is előfordul hasonló eset építkezéseknél, bár az útépítéseknél, autópálya-építéseknél gyakoribb a probléma – tudtuk meg Tokody Bélától. Tavaly két esetben az építésvezető kereste meg az egyesületet, ők maguk jutottak arra, hogy meg kell állni a munkálatokkal a madarak védelmében. Át lehetett szervezni a feladatokat, azok az esetek viszont, amikor nagyon szorít a határidő, valószínűleg nem jutnak el a madárvédőkhöz.
Nagyobb gondot szokott jelenteni a megyében, amikor rekultiválják egy-egy homokbánya területét. Az elhagyott bányáknál több száz fecske is költhet, de balesetvédelmi okokból a leszakadó falakat 45 fokos rézsűvé kell átalakítani. A parti fecskéknek ez már nem felel meg, ezek a költőhelyek így idővel megszűnnek. A Magyar Madártani Egyesület tagjai önkéntesek segítségével Csongrád megyében is készítettek már megfelelő fészkelőhelyet gyurgyalagnak, parti fecskének. Erre alkalmasak például az otthagyott, „gazdátlan” homokdombok, amiknek egy részét függőlegesre faragják.
Hiányoznak az árhullámok
A Tisza és a Maros partján egyre kevesebb az értékelhető fészkelőhely, amiről az időjárás is tehet. Szükség lenne az évenkénti többhetes árhullámokra, magyarázta Tokody Béla, mert azok hozzák létre a leszakadó partfalakat, ahol a fecskék költeni tudnak. Ha viszont nem esik elég csapadék a vízgyűjtő területeken, ezek nem elég nagyok, vagy el is maradnak. Korábban a Felső-Tiszán egy-egy telepen több ezres nagyságrendben fészkeltek a madarak, most már csak kisebb telepeket találunk.
