Hamarosan virágzik a Tisza

Már az ókorban Arisztotelész említést tesz egy rovarfajról, melyet „egynapinak” nevez, de még ez a név is túlzás, hiszen a kérész, vagy más néven tiszavirág mindössze néhány óráig él. A magyar nyelv is őrzi ezt az információt a kérészéletű kifejezésünkben.

Még 100 évvel ezelőtt a Rajna és a Loire vizében is éltek kérészek, mára már szinte kizárólag a Tiszán és annak néhány mellékfolyóján találhatók meg ezek a kis élőlények. Ezért nem is volt meglepő, amikor idén a Hungarikum Bizottság úgy döntött, a tiszavirágzást is magyar egyediségként könyveli el. Különlegességét nemcsak a kis törékeny rovarok rövid élettartama, hanem igen látványos, a víz felszínén zajló násztáncuk jelenti. A néhány órás rovar-létet azonban hosszas előkészület előzi meg, a lárvák három évig nevelkednek a víz alatt.

Szeged azon kevés település sorát erősíti, ahol a mai napig látható ez az egyedülálló természeti jelenség, melyet tiszavirágzásnak neveznek. Az évente egyszer, néhány napig tartó esemény pontos idejét az időjárás szeszélye miatt nehéz megjósolni, ezért résen kell lennie annak, aki nem akar róla lemaradni.

A Tiszavirág és tiszavirágzás mint hungarikum

A tiszavirág látványos rajzása révén közismert kérészünk, védett természeti- és tájérték, nem csak hazánkban, de világviszonylatot tekintve is egyedülálló. A különleges természeti jelenséget több évig tartó fejlődés előzi meg, amely jellemzően a Tisza hazai szakaszain teljesedik ki minden év júniusának közepén. A tiszavirág és tiszavirágzás, a Tisza-menti identitás természeti környezeten túlmutató sokrétű jelentőségét bizonyítják a jelenség kulturális, néprajzi és nyelvi hozadékai is (pl. a „tiszavirág életű” mondás), amely komplexitást a faj és az esemény együttes értékként történő felterjesztése is alátámaszt – szerepel a Hungarikum.hu honlapján.

A Tiszavirág védett fajnak minősül hazánkban, az élő és elhullott egyedek gyűjtését tiltják, a tiszavirág elpusztításáért pedig akár 150 ezer büntetés is kiszabható.