Lármafát lobbantottak lángra a huszárok Újszentivánon

– Az ország határain, és hazánk belsejében is számos helyen a szolgálatot teljesítő katonák lármafákat készítettek. Ezek halomba rakott száraz fából álltak, veszély esetén az őrök ezeket a tüzeket gyújtották meg, jelzésképpen. A fellobbanó őrtüzek lehetőséget adtak arra, hogy az idősek, a nők és a gyerekek biztonságba vonuljanak, míg a kardjukat bírók felkészüljenek a nemzet megmentésére. Az őrtüzek ma is helytállási kötelezettségünkre hívnak fel népünk és hazánk iránt – mondta lapunknak Vass László hagyományőrző ezredes.

Trianon igazságtalan döntése egy évszázad múltán is fájó seb minden magyar érzelmű ember számára. Június negyedikén, 18 órakor a békediktátum 100. évfordulóján Kárpát-medence szerte huszonegy helyen egy időben gyújtottak őrtüzeket. Ezek az őrtüzek a magyar katonai hagyományok szerves részét képezik. A Magyar Huszár és Katonai Hagyományőrző Szövetség által több helyszínen életre hívott látványos eseményhez a szegedi huszár hagyományok őrzői is csatlakoztak. Újszentivánon egy emlékparkban az Újszentiváni Hagyományőrzők Körével karöltve lobbantották lángra az emlékezés máglyáját.

– A szerbek és a románok majdnem összevesztek Újszentiván területéért, végül az újszegedi vasúttól 10 kilométerre húzták meg a déli határvonalat, így megmaradhatott a község magyarnak – hangsúlyozta Vass László.

Az 1848/49-es Szabadságharc Szegedi III. Honvédzászlóalj Hagyományőrző Egyesülete 22 éve igyekszik életben tartani a nemzeti emlékezetet. Tagja a Magyar Huszár és Katonai Hagyományőrző Szövetségnek, amelyben csaknem 70 egyesület öleli föl a magyar katonai hadtörténelem minden korszakát. Vass László, a szegedi egyesület elnöke elmondta, Újszentivánon a Rózsa utca 19. szám alatti parkot néhány éve azzal a céllal kezdték el kialakítani, hogy emléket állítsanak a szabadságharc honvédseregének. Céljuk, hogy mind a 29 honvéd tábornoknak kopjafát állítsanak.