Dédunokája rendezi az új Móra-kiállítást

Az utolsó simításokat végzik a Móra Ferenc Múzeum egyik újonnan berendezett, állandó kiállításán. Az intézmény névadójának korábban egy emlékszobája volt, amelyet még az 1970-es években alakítottak ki. Most több mint négyszer ak­kora területen mutatják majd be a szegedi író munkásságát. A tárlat kurátora pedig nem más, mint Móra Ferenc dédunokája, Vészits Andrea.

A Budapesten élő író, forgatókönyvíró, dramaturg nagymamája a Móra mű­­veiben gyakran felbukkanó „Panka”, vagyis egyetlen leánya, Móra Anna, édesapja pedig az a „Vadember”, aki egy kötet címadója is volt. Vészits Ferenc egyébként annyira ismert volt abban a korban, hogy amikor Móra regénye alapján Németországból egy piros autómodellt küldtek neki, bár a címzésen csak annyi szerepelt: „Vadember, Ungarn”, a posta gond nélkül kézbesítette azt a szegedi lakcímre.

Bár Andrea személyesen nem ismerte Móra Ferencet, jelenleg ő az a személy, aki a legtöbbet tud róla.

– Édesapám és nagymamám sokat meséltek róla, én pedig mindent elolvastam és rengeteget kutattam vele kapcsolatosan. Dédnagyapám azt mondta, hogy egy ember addig él, amíg emlékeznek rá, ezért fontosnak tartom, hogy ápoljam az emlékét, népszerűsítsem az életművét. Ennek pedig nem csak az az oka, hogy a rokonom. Azt gondolom, Mórának rengeteg története van, ami itt és most fontos, ráadásul segít élni. Ha az ember elveszti a reményt, fordulhat az ő gondolataihoz, és vigaszt talál – fogalmazott.

A szegedi kiállítással kapcsolatosan Vészits Andreának több terve és elképzelése volt, végül úgy döntött, a dédapja valószínűleg annak örülne a legjobban, ha a kiállítás nemcsak az ő emlékét szolgálná, hanem egyúttal megszólítaná a ma emberét.

– Mivel ő már a 20. század elején felismerte a természetvédelem fontosságát, erre a vonalra fűztük fel az életét és munkásságát, a tárlatot pedig a kiállítás társalkotójával, Zöldy Z. Gergely látványtervezővel egy stilizált erdőbe helyeztük. Ezért is lett a címe Móra rengeteg. Több számítógéppel vezérelt program is van a kiállításon, amelyek Móra természethez fű­­­ződő kapcsolatáról szólnak. Például egy Móra-képet átalakítva legkedvesebb virágaiba lehet öltöztetni az írót, de azt is meg lehet tudni, milyen növény vagy állat lett volna legszívesebben Móra Ferenc.

A szegedi múzeum régi em­lékszobájában néhány bútor, relikvia és Móra Ferenc-könyvek voltak. Ezeket az új kiállításon nem használták fel, mert nem illett a koncepcióba. Egy teljesen új Móra-tárlatot láthatnak tehát az érdeklődők, amikor az intézmény a tervek szerint augusztusban kinyit, amelynek külön értéket ad, hogy az írót eddig ismeretlen oldaláról mutatja be.