Forrai Zoltán szerint nincs értéke napjainkban a sportmasszőr szakmának

Közel ötven éve igyekszik bizonyítani a masszázs jótékony élet­­tani hatásait a szegedi sport­életben csak Gyurma becenéven közismert Forrai Zoltán. Focisták, súlyemelők, kosárlabdázók, cselgáncsozók, sakkozók egyaránt megfordultak kezei alatt az évtizedek során. Gyúrta mások mellett Csák Józsefet, Hajtós Bertalant, Balázs Mihályt, Balázsfi Zoltánt, Dorán Évát, Szabó Miklóst, Fürjész Istvánt, Lékó Pétert.

– Egyre inkább azt látom, hogy nincs értéke napjainkban a sportmasszőr szakmának, nem veszik komolyan, holott sem­­mi mással nem helyettesíthető – panaszolta.

Életet menthet

Kifejtette, a masszázs képes tel­­jesen méregteleníteni a szervezetet, meghajtja a keringést, segíti a bemelegítést, fokozza a teljesítményt, regenerálja a sérüléseket, mindemellett ko­moly stresszoldó hatással bír.

– Látom, ahogy napjainkban egyre fiatalabb korban küzdenek az élsportolók szívritmus­zavarral. Ennek egyik oka az érfalban lerakódó salakanyag, amely később csomóvá alakulhat, egyszer csak megindulhat a véráramban, ami szívmegálláshoz vezethet. Rendszeres masszírozással azonban ez ki­­küszöbölhető – magyarázta.

Az ifjúságot félti

Elmondta, leginkább az ifjúságért aggódik, akik a masszázs helyett táplálékkiegészítőkkel bombázzák szervezetüket teljesítményfokozás céljából.

– Hiába legálisak ezek a sze­­rek, olyan magas ásványianyag-­tartalommal bírnak, ami egy versenylónak is sok lenne. A probléma nem azonnal, hanem évtizedek múltán jelentkezik. A keringés nem bírja elviselni, vérrög keletkezhet, amely egyszer megindulhat. Arról nem is beszélve, hogy a gyerekek a legtöbb helyen nem az életkori sajátosságaik szerint kapják a terhelést. A focistákat például sok helyen kizárólag a lábukra terhelik, több tinédzsert láttam már hüvelykujj vastagságú vissz­érrel – fejtette ki.

Ártalmas eszközök

Problémaként említette továbbá, hogy sok sportoló kifejezetten ártalmas segédeszközöket alkalmaz a masszázs helyettesítésére.

– Keringési rendszerünk ar­­tériáiban a friss, oxigéndús vér áramlását a szív pumpáló ereje biztosítja. Ez az erő azonban nem elég a salakanyagok elszállítására, a vénás vér felfelé, azaz a végtagoktól a szív irányába történő áramoltatására. Ezt a végtagok izmainak összehúzódása és elernyedése teszi lehetővé, a vénákban ta­­lálható szelepecskék pedig biztosítják, hogy a vér csak egy irányba, felfelé áramoljon – magyarázta, majd hangsúlyozta, e szelepecskék rendes működését akadályozza például a hengerezés.

– Ha a szelepecskék sérülnek, vagy nem zárnak rende­sen, a vénás vér visszafelé ára­­molhat, amelynek következ­tében pangó vér keletkezhet, ami keringési zavart okozhat. Súlyosabb esetben az érfalon érrög jöhet létre, ami ha leválik, és a véráramba kerül, trombózist vagy embóliát okozhat. Éppen ezért a végtagokon nem javaslom a hengerezés al­­kalmazását, mert több kárt okozhat, mint hasznot. Persze ennek negatív következményei sem azonnal jelentkeznek, ha­­nem majd hosszú évek múltán – hívta fel a figyelmet.