Régészek kutatják a szegedi vár falait

A Stefánia, Roosevelt tér és Móra park felújítását is magában foglaló Zöld város kialakítása a Belvárosban projekt részeként régészek lehetőséget kaptak arra, hogy a régi szegedi vár falait kutassák. A múzeum háta mögött június eleje folynak a munkálatok, jelenleg a második szelvényen dolgoznak a szakemberek.

– A partfal készítésekor 2 kisebb szelvényt tudtunk megvizsgálni, 3 éve pedig a déli kapunál kutathattunk. Ez a harmadik alkalom, hogy az 1879-es nagy árvíz után lebontott várat kutathatjuk – mondta el lapunknak Löffler Zsuzsanna, az ásatás vezetője. Pedig lenne mit feltárni, hiszen a vár 51 ezer négyzetméternyi területen állt, 876 méternyi fala a rondella-Vár utca-Széchenyi téri ügyészség-Sissi szobor útvonalat ölelte körbe.

A régészek hosszú ideje ismerik az épületet, de csak rajzokról. A feltárás célja tehát, hogy saját szemükkel is megbizonyosodjanak arról, valóban minden úgy volt-e, ahogyan azt feltételezik.

– A várépület, mely ma is áll a Stefánián, egy kapu volt, ahonnan falsor vezetett a múzeum felé. Ennek egy részletét tárjuk éppen most fel – mutatott a 6 méter mély ásatási gödörbe Löffler Zsuzsanna. Megtalálták a keleti kazamatasort is, de előkerültek kerámiatöredékek és csonttárgyak is.

A barokk korban az volt a szokás, hogy ahol építkeztek, minden korábbi, középkori emléket elpusztítottak. A régészek ezért különösen nagy várakozással tekintenek a harmadik, feltárásra kerülő szakaszra, azt ugyanis elvileg nem érintették a barokk be­­ruházások.

– A nagy árvíz Szegeden minden középkori emléket megsemmisített, ezért reméljük, hogy az augusztusban megnyíló ásatási helyszí­nen találunk ilyen korból szár­­mazó maradványokat – mondta Löffler Zsuzsanna.

Előbb azonban a most feltárt szelvényt dokumentálják: drón­­felvétel készül és tégláról téglára lerajzolják, mielőtt az ásatás helyszínét visszatemetik. Ez lesz a sorsa egyébként a harmadik helyszínnek is, hi­­szen a területen a múzeum saját parkolóját alakítják majd ki a rekonstrukció befejeztével.