Toplistások vagyunk a fej-nyaki daganatokban

Magyarországon 1993 óta áp­­rilis 10-e a nemzeti rákelle­nes nap. Az idei esemény szomorú apropója a több mint egy éve tartó járványhelyzet, ami ko­­moly nehézségeket okoz az egészségügyi ellátásban, kü­lönösen igaz ez a daganatos be­­tegséggel küzdőkre.

A nap hazai szervezője, a Magyar Rákellenes Liga arról adott hírt, hogy a járvány világszerte súlyosan hátráltatja a daganatos betegségek felderítését és késlelteti a kezeléseket. Egy friss felmérés szerint egy olaszországi tartományban a 2020-as lezárások alatt 40 százalékkal csökkent a rákdiagnózisok száma, de ez nem azért van, mert a megbetegedések száma ennyivel csökkent volna, hanem mert a koronavírus-járvány okozta helyzet miatt jóval kevesebb vizsgálat érhető el, és jóval kevesebben fordulnak orvoshoz.

Mozgással csökkenthető

A Liga szerint a rák kialakulásának kockázata például rendszeres mozgással csökkenthető, éppen ezért szombaton 30 perces „közös” mozgásra – sétálásra, futásra, kirándulásra, rollerezésre, táncra, kerékpározásra vagy egyéb mozgásra – invitáltak minden magyart.

Azt kérték, hogy egyedül, vagy csak a velünk egy háztartásban élőkkel in­duljunk útnak a járványügyi ajánlások figyelembevételével, erről pedig posztoljunk képeket az #egészségséta, #NemzetiRákellenesNap, #MagyarRákellenesLiga hashtagekkel.

Egyre több nő beteg

Emellett egy tájékoztató elő­adást is szerveztek a nap kapcsán, ennek fókuszában a fej-nyaki daganatok álltak. Ezekről Karosi Tamás, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Központi Kórház Fül-orr-gégészeti és Fej-nyaksebészeti Osztályának egyetemi docense, osztályvezető főorvosa beszélt.

Így derült ki az, hogy ezen betegségek előfordulása gyakori hazánkban, világviszonylatban is dobogósok vagyunk.

Leginkább a férfiakat érintik ezen tumorok, de az utóbbi években a nők is felzárkóztak többek között az orrgarat, az orrüregi, a szájüregi, az algarat, valamint a kis és nagy nyálmirigytumorok tekintetében. Megjegyezte, most ezek dominálnak leginkább, míg a 70-es, 80-as években a gégerák volt vezető, ami mára már eltűnni látszik.

Figyeljünk a jelekre

Az ilyen betegségek figyelmeztető jele lehet például: a félrenyelés, a véres köpet, a gombócérzés a torokban, a nyelési nehezítettség, a heteken át tartó rekedtség, a fogak meglazulása, a bűzös lehelet, a vérző elváltozás a szájüregben, a hosszan tartó orrdugulás és -vérzés, valamint a nyirokcsomó-duzzanat. Fontos, hogy aki emellett a fej-nyaki régióban bárhol fájdalmatlan, lassan növekvő, hetek múlva sem szűnő, lázzal nem járó duzzanatot tapint ki magán, akkor mindenképpen forduljon fül-orr-gégészhez.

Karosi Tamás közölte, a fej-nyaki daganatok kialakulásában jelentős szerepe van az egészségtelen életmódnak, így a dohányzásnak és az alkoholfogyasztásnak, valamint az elhanyagolt szájhigiénének és a humán papillomavírus fertőzésnek is, utóbbi ráadásul nagyon megszaporodott az el­­múlt években.

Kiderült, a fej-nyaki daganatok kialakulását genetikai örökletesség is okozhatja, de az csak a sokadik a kockázati tényezők sorában.