Gyógynövényből készítettek szörpöt a Tájházban

Lehetett sűrű, vagy hígítható, édes vagy savanykásabb, nagymamáink főként gyümölcsből készítették és tették el gusztusos üvegekbe az egész évnyi adagot. A szezon termését szélsőséges időjárás tizedelte idén, így a szombat délutáni műhely foglalkozáson a szervezők – eleinkhez hasonlóan – alkalmazkodtak a lehetőségekhez.

A szörpök történeti áttekintése, az alapvető technikai tanácsok és tartósítási praktikák után gyógynövényekből készült frissítőkről beszélt Terendi Viktória néprajzkutató, a Tornyai-múzeum munkatársa és Kovácsné Felföldi Regina gyógynövény őstermelő a vásárhelyi Tájházban. Regina a természetközeli életmóddal már gyerekkorában megismerkedett nagyszülei békés megyei tanyáján. Tizenkét éve egy négy hektáros földterületet művel, világszemléletéről úgy fogalmaz: az életben maradásunk feltétele a természetközeli és hagyományőrző életmód, hogy elődeinkhez hasonlóan újra egységben tekintsünk a világra.

A gyógynövényes szörpökről elmondta: csírátlanítás nélkül könnyen megromlik még a könnyen elkészíthető szörp is, így mindenképp fertőtlenített eszközökkel kell dolgozni a szintén megtisztított hozzávalókból.

A viszonylag magas cukortartalom is kell a tartósításhoz, ügyelve az arányokra, hogy ne nyomjuk el a gyümölcsök ízét. Regina szerint kreatívan kell választani, sokféle gyümölcs és szinte valamennyi gyógynövény felhasználható. Érdemes kísérletezni. A friss, még forró folyadék légmentesen záródó üvegekbe töltve, száraz dunsztal akár egy évig is elállhat a spájzban. A műhely foglalkozáson menta, rozmaring, zsálya és kerti izsóp keverékéből, valamint levendulából készített szörpöt kóstoltak.