Makovecz Imre tervezte a pusztaszeri ravatalozót

– A ravatalozó története a 80-as évek közepére nyúlik vissza: a kreatív és lelkiismeretes vezető, Bitó Antal tanácselnök és Tóth Pál grafikusművész megkereste Makovecz Imrét – utóbbinak jó barátja volt –, azzal az ötlettel, lenne egy utca a faluban, amelyben az általa tervezett épületek állnának – mondta Máté Gábor, Pusztaszer polgármestere. Azzal folytatta: az elképzelésből végül annyi valósult meg, hogy a lepusztult ravatalozót váltotta a Makovecz által tervezett, mely 1989-ben készült el a temető bővítési, új parcellás részén.

– A külsejét a közeli kunhalmok alapján álmodta meg, azzal az elképzeléssel, hogy a bejárati ajtón beviszik az elhunytat a ravatalozóba, és a hátsó kijáraton tulajdonképpen távozik a túlvilágba – magyarázta a településvezető. Az eredeti, sima felületű, ferdén emelkedős megoldást nem kedvelték a helybeliek, mert csúszott, jeges, fagyos időben veszélyes volt, illetve az ajtó előtti párhuzamos falak miatt nem láttak be a belső térbe.

A kopjafákat is Makovecz Imre tervezte a „domb” tetejére, melyek közül az elkorhadt lábazatú főoszlopot a 2016-os vihar kidöntötte.

A Makovecz-ravatalozót 2008-ban újították fel, amiben ötleteivel részt vett Máté Gábor, folyamatosan egyeztetve a magyar organikus építészet megteremtőjének egyik tanítványával és munkatársával, Csernyus Lőrinccel, akihez a mai napig barátság fűzi.

– Rábólintottak a változtatásokra. A sima lejtős felületet kívül-belül lépcsősre alakítottuk, a bejárati párhuzamos falakat legyezőszerűen kinyitottuk és a belső világítást a padlóról a kupola oldalfalára helyeztük – sorolta a polgármester.

A ravatalozót mintegy 10 éve átvevő Kegyeleti Kft. a berendezést cserélte ki és megoldotta a hangosítást, amire főként a kinti hallgatóság miatt van szükség, mert az épületnek egyébként jó az akusztikája. Ekkor létesült a sírkert bejárati kapuja, Csernyus Lőrinc tervei alapján a pusztaszeri asztalosmester, Grósz Sándor készítette.