2021.10.26. 19:40
Délmagyaros naptáron üzent a kegyetlen Paprika utcai gyilkos – Fotók
A Délmagyarország 1961-es falinaptárára írta fel az öt embert lemészároló Vass Gyula, hogy a gyilkosságok napján a Paprika utcában járt. A naptár az áldozatok házában volt kiragasztva, de azt azóta sem sikerült kideríteni, hogy a gyilkos miért tett gyakorlatilag így beismerő vallomást. A naptár reprodukcióját a fővárosi Rendőrmúzeumban néztük meg.
Fotó: Török János
Fotó: Török János
„Itt jártam 1961. IV. 25-én” – ezt Vass Gyula, a Paprika utcai ötös gyilkosság elkövetője írta egy 1961-es kihajtható délmagyarországos naptárra, ami az áldozatok házában volt kiragasztva a bejárati ajtó mellett. A páratlan bűnjel másolata a fővárosi Rendőrmúzeumban van kiállítva, és a közgyűjtemény bűnügyi referense beszélt róla lapunknak.
– Amíg nem találták meg a valódi tettest, voltak más gyanúsítottak is, például Zs. Miklós, segédmunkás, aki ismerte a család több tagját is, ráadásul a közelben lakott. Kettő, elvileg független írásszakértő is azt állította, hogy az övé a kézírás – mondta Dulai Péter.
Ő írta a bejegyzést
Amikor azonban Vass Gyulát egy névtelen levél és több bizonyíték is lebuktatta, akkor az ő írásmintáját is levették, és kiderült, hogy ő írta. Ez azonban önmagában még nem bizonyította volna, hogy a helyszínen járt, nemhogy magát a gyilkosságot.
Dulai Péter azt is elmondta, hogy később kiderült: Vass Gyula ezt akkor vetette papírra, amikor még nem bántott senkit, azaz teljesen érthetetlenül firkált a naptárra. Tehát nem volt igaz az, hogy ezzel is a rendőröket hergelte volna. Erre egyébként abból is következtettek, hogy a bejegyzést egy életbiztosításos hirdetésre írta.
Délmagyaros naptáron üzent a kegyetlen Paprika utcai gyilkos. Fotók: Török János
Túl lenni az ügyön
A bűnügyi referens szerint az, hogy korábban egy másik férfinak tulajdonították a kézírást, azért volt, mert minél hamarabb akartak találni egy tettest. Azaz, ha nem kerül képbe Vass Gyula, akkor akár Zs. Miklós, segédmunkást is elítélhették volna az ötös gyilkosságért.
A délmagyaros naptáron kívül a Rendőrmúzeumban még számtalan eredeti helyszíni fotó is látható a gyilkosságokról, és egy olyan házmakett is megtekinthető, amiben a holttestek elrejtésének helyei is pontosan láthatóak.
A gyilkosság napján, 1961. április 25-én szerelemre vágyott a nőfaló hírében álló Vass Gyula. Annyira fűtötte a vágy, hogy a nagyállomás restijéből elballagott a Paprika utcába felkeresni régi ismerősét, a 41 éves Forró Máriát. Az asszony egy fedél alatt élt 21 éves fiával, Rozsi Jánossal, annak 21 éves feleségével, 20 hónapos kisfiával és a fiatalasszony 17 éves húgával, Buborék Gizellával.
Délelőtt 10 óra körül járt az idő, amikor Vass Gyulát Forró Mária és Rozsiné jó ismerősként fogadta, míg a kisfiú éppen aludt. Mikor Rozsiné elment orvoshoz, Vass akcióba lépett: szexre hívta Forró Máriát.
Nem volt kedve
A nőnek – aki korábban már lefeküdt Vass Gyulával – ekkor nem volt kedve a szerelmeskedéshez, ezért a férfi megütötte, majd több baltacsapással megölte az asszonyt.
Délben verte agyon baltával a hazatérő Rozsinét. A sikoltozó asszony hangjára felébredő Jancsika fejét is baltával szakította be, majd a gyermek holttestét elrejtette a padláson.
Kora délután a munkából hazatérő Buborék Gizellával végzett, akit – miután leütötte – a nő agóniája közben meg is erőszakolt. Öt óra körül pedig befejezte rettenetes művét: meggyilkolta a családfőt, Rozsi Jánost is.
Vass Gyulát kivégezték, és jeltelen sírba temették.