Tizenhárom éve nevelőszülő

2021.11.28. 09:58

Jakabné Borika: A gyerekek lelkét kedvességgel lehet begyógyítani

Jakab Ferencné Borika sohasem gondolt arra, hogy nevelőszülő legyen, mégis már tizenhárom éve annak, hogy gyerekeket nevel, ma pedig hat kamaszról gondoskodik nagy alázattal és szeretettel a Szeged–Csanádi Egyházmegye Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató nevelőszülőjeként. Úgy gondolja, hogy a gyerekek felnevelésével ő nem „dolgozik”, számára ez természetesen jön: az teszi boldoggá, ha biztonságot adhat és otthont nyújthat a rábízott gyerekeknek.

Majzik Attila

Fotós: Török János

A Jakab család háza Csongrád egyik csendes utcájában áll, ahová belépve azt érzi az ember, hogy itt egyszerre valami nagyon különleges és mégis végtelenül hétköznapi. Aki arra számít, hogy ahol hat, nehéz sorsú tinédzser él egy fedél alatt, ott a ház is kifordul a négy sarkából, az bizony csalódni fog: Borikából sugárzik a szeretet és a gondoskodás, szárnyai alatt pedig kisimulnak, megnyugszanak a gyerekek.

Üres volt a ház

– Sosem gondoltam arra, hogy ne­­velőszülő legyek. Három gyereket vállaltunk a férjemmel, tizenkilenc évesen már anyuka voltam. Hamar kiröpültek a gyerekek, a férjem pedig külföldön dolgozott, így egy-egy hazalátogatásuk után nagyon üres volt a ház. A lányom vetette fel, hogy legyek nevelőszülő: az egyik régebbi osztálytársának édesanyja is ezt a hivatást választotta, és épp látta két kislánnyal. Erre azt mondta a lányom, hogy „anyu, végezd el az iskolát, legyél te is nevelőszülő, és hozz haza nekünk egy kislányt. Neki is jó lesz, meg neked is” – mesélte mosolyogva Borika.

Tizenhárom éve kezdte el a ne­velőszülői tanfolyamot, ahol rögtön összeismerkedett egy nagyon nehéz sorsú tizennégy és fél éves lánnyal. Végül haza is hozta, ő lett az első nevelt gyereke.

– Csipkelődött velem, hogy „tán nem nevelőszülő leszel?” Amikor azt mondtam neki, hogy az szeretnék lenni, akkor megkérdezte, hogy hazaviszem-e. Végül hazahoztam ezt a kislányt, aki gyönyörűen kisimult, egy csodálatos gyerek lett belőle. Tizenkilenc éves koráig élt velünk, azóta is jár haza hozzánk, és már van tőle egy kis­unokám is – számolt be a történet kezdetéről.

Aki idekerül, az itt is marad

– Utána a környezettanulmányok során mindig arra jutottak, hogy van még nálunk hely, több gyereket is nevelhetnék. Eleinte nem nagyon álltam kötélnek, de amikor egy karácsonykor beállított két kislány, akkor természetes volt, hogy nálunk maradnak. A kö­­vetkező januárban pedig azzal kerestek meg, hogy van még egy kisfiú... Persze hogy hozzánk került ő is. Fél év múlva pedig egy csecsemőt hoztak nekünk. Épp itthon volt a lányom, kinyújtotta felé a kezét, a kicsi már ugrott is hozzá. Na, mondom, ő már velünk marad. Valahogy tudták, hogy ha nekünk adnak egy gyereket, az mind itt maradhat – beszélt a befogadott kicsikről nevelőany­­juk.

A családban fontos az együttlét, a vacsorakészítés is egy közös program. Fotó: Török János

A Jakab család így szépen lassan bővült, és minél több lett a gyerek, annál melegebb lett az otthon. Borika úgy vette észre, hogy saját gyerekei is gyakrabban jöttek haza, vonzotta őket a szülői ház.

Bizalom, szeretet, gondoskodás

Ma hat kamasz, Renáta, Dominik, Jázmin, Renátó, Zsolt és Laci él Jakabék házában. Csendes, szófogadó gyerekek, akiken látszik, hogy otthonra találtak a családnál. Na­­gyon nehéz kö­­rülmények közül kerültek Borikáékhoz, az asszony ezért is tesz meg mindent, hogy szeretetteljes közeget biztosítson számukra.

– Én mindig csodálatos, jó gyerekeket kapok. A bizalom, a szeretet, a gondoskodás nagyon fontos számukra. Én nem akarok anyáskodni, egyből az anyukájuk lenni. Nem akarom magam ráerőszakolni egy gyerekre sem, megvárom, amíg ő közelít. Teljesen megnyílok, kitárulkozok nekik, hogy a közelembe tudjanak férkőzni. Én szerintem így születtem, ezért is szoktam azt mondani, hogy én nem dolgozok. Ez nekem nem munka, mert ez nekem annyira jó, a gyerekekkel teljes az életünk – beszélt hivatásáról Borika.

Otthont nyújtani a legszebb

A nevelőszülő azt tartja feladatának, hogy felnevelje és útnak indítsa az életbe a rábízott gyerekeket. Ezt pedig csak feltétlen szeretettel lehet, vallja Borika.

– A nevelőszülőség szépsége, hogy segíteni tudunk, otthont nyújtunk valakinek. Megerősítjük abban, hogy biztonságban van, számíthat ránk. Örömmel tölt el, ha látom, hogy kiegyensúlyozott, boldoggá tudom tenni. A gyerekek lelkét ked­­vességgel lehet begyógyítani, a kis lelküket csak erősíteni szabad. Mindent meg kell értük tenni, hogy elnyerjem a bizalmukat. Érezniük kell, hogy bízhatnak bennem és támaszkodhatnak rám, ugyanúgy, mintha a vér szerinti anyukájuk lennék. Ha ez megvan, akkor úgy gondolom, minden jól tud működni – összegzett Jakabné Borika.

Szükség van nevelőszülőkre

A nevelőszülői társadalom az idősödés jeleit mutatja. Ha nincs elegendő utánpótlás, tíz év múlva komoly hiány lesz a családi férőhelyek számában, vagyis jóval kevesebb gyermeket lehet majd elhelyezni nevelőszülői családoknál. Ez viszont a visszaintézményesülést vonhatja maga után. Ezért is nagyon fontos a családot pótló nevelőszülők toborzása. A Szeged-Csanádi Egyházmegye Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató célja az, hogy megfelelő környezetet találjanak minden családjából kiemelt gyermek számára, ahol szeretet és biztonság veszi őket körül.

A gyermekvédelmi szolgáltató várja mindazok jelentkezését, akik képesek kitárni a szívüket és az otthonukat a gyermekek előtt, és szeretnének segítséget, szerető családi hátteret adni nekik.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!
Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában