Mindszenty József bíboros celebrált szentmisét az első Mária-napokon

„Olyan tömegek sereglettek Mindszenty miséire, amilyenek Magyarországon még nem mozdultak meg ezeréves története során sohasem. Sem a keresztes hadjáratok, sem az 1514-es parasztlázadás, de még csak az 1938-as budapesti Eucharisztikus Kongresszus sem látott olyan óriási és áhítattal imádkozó tömegeket, mint a Mária-év ünnepségei [...] Az utolsó szabad hitvallás volt ez az 1956-os forradalom előtt, s mint majdan az, ez is a nemzeti egység jegyében” – írta Csonka Emil A forradalom oknyomozó története 1945–1956 című könyvében. 
Ez a kijelentés áll a csongrádi Mária-napokra is, amikor tömegek zarándokoltak a városba, hogy közösen imádkozhassanak. A 75 évvel ezelőtti eseményekkel Gulyás Martin történész foglalkozott behatóan, Gyöngyössy Orsolya néprajzkutató az ő tanulmányaira alapozva idézte fel Mindszenty csongrádi látogatását. 

A kanadában látott példa inspirálta 

Mindszenty bíboros 1947 jú­­niu­­sában utazott ki Kanadába, hogy részt vegyen az ottawai Mária-kongresszuson. A kanadai Mária-év sikerét látva fogalmazódott meg benne egy másfél éves, magyarországi rendezvénysorozat terve, amelynek célja a katolikus öntudat megerősítése volt a második világháborút követő csüggedt kiábrándultság közepette. Helyszínként a Mária-tisztelet kiemelő zarándoktemplomait, illetve magyar keresztény uralkodókhoz kötődő kegyhelyeket választott ki. 

Egy hiteles és meggyőző erejű egyházférfi 

– A közéletet uraló baloldali egyházellenes pártok számára valódi veszélyt és komoly kihívást jelentett ez a rendkívül szuggesztív, hiteles és meg­győző erejű egyházférfi, aki a keresztény hit és a magyar történelmi múlt szoros összefonódását hirdette, valamint lépten-nyomon a Szent István-i örökségre, vagyis a Máriának felajánlott ország eszméjére emlékeztette a híveket – emlékeztetett Gyöngyössy Orsolya néprajzkutató. 

Ennek ellenére Mindszentynek rövid idő alatt sikerült megszerveznie a rendezvénysorozatot. 

Nem jött be a kommunista kampányfogás 

A sorozat első fontosabb eseménye Csongrádon zajlott le, a Tiszai Mária Napokat 1947. augusztus 15–17. között rendezték meg. A Boldogasszony-év történetének ez volt az egyetlen olyan eseménye, amelyet még a magyar kommunista párt is támogatott: a „Boldogasszony anyánk” kezdetű népéneket kottával együtt szórólapként terjesztették, feltüntetve, hogy ez a párt ajándéka a zarándok híveknek. 

– A választások előtt két héttel ez jó ötletnek tűnt, a későbbiekben a párt kerülte az ehhez hasonló – gyakorlatilag sikertelen – kampányfogásokat – idézte fel a néprajzkutató. 

Sosem látott tömeg volt a városban 

Mint Gyöngyössy Orsolya elmondta, az eseményre özönlöttek a zarándokok. 

– A Kiskunfélegyháza–Szentes vonalon három napon keresztül folyamatosan ingázva jártak a vonatok, és mintegy félszáz településről hozták Csongrádra a zarándokokat. A városnak ekkor 26 ezer lakosa volt. A zarándokok pontos számát ma sem tudjuk, a történészek szerint 60 és 80 ezer között van az igazság. Ami bizonyos, hogy a fontosabb rendezvények idején a főteret környező utcákban is zsúfoltan álltak az emberek, több ponton kihangosították a rendezvényt – közölte a néprajzkutató. 

Körmenetben vitték az ősi oltárképet 

Az esemény rangját az is jelzi, hogy Pétery József váci püspök és a környék papsága mind a három napon a városban tartózkodott. Mindszenty József a Rókus-templom búcsújának délutánján, augusztus 16-án érkezett a városba. A bíborost Pétery püspök és Szolnoky János csongrádi plébános mellett a vármegye alispánja és a város kommunista vezetője fogadta. 
Ezen a napon vitték át ünnepélyes körmenetben a Rókus-templom ősi Mária-oltárképét a városháza elé. 

Gyertyás körmenet, áldoztatás hajnalig 

Az este folyamán mindhárom templomban szentségimádások voltak, melyet olyan jeles személyek tartottak, mint például Sík Sándor piarista szerzetes, a magyar cserkészmozgalom egyik alakítója, költő és egyetemi tanár. 
A szentségimádásokat követően a Rókus-templomból és Piroskavárosból egyaránt gyertyás körmenetek indultak a Nagyboldogasszony-templomba, ahol éjféli misét tartottak. A hívek számát mutatja, hogy bár hetven pap végezte egyszerre az áldoztatást, a nagy tömeg csak a hajnali órákban apadt el. 

70 ezren a csongrádi városháza előtt 

Augusztus 17-én a városháza előtt felállított Mária-oltárnál mutatott be szentmisét Mindszenty József bíboros hercegprímás. Ezen az eseményen körülbelül 70 ezer ember vett részt, ennyien hallgatták a városháza erkélyéről mondott ünnepi beszédet. A nagy hatású beszéd elsősorban a csongrádiaknak szólt, a város lakóit emlékeztette történelmi múltjukra és feladatukra. 
Ezek után Mindszenty bíboros mesélt a kanadai és amerikai útján szerzett vallási tapasztalatairól, majd felhívta a hívek figyelmét, hogy a közelgő választásokon katolikus értékeket képviselő pártokra szavazzanak. Végül a családi élet és a házasság szentségének fontosságáról emlékezett meg. 

Ezen a napon két program várt még a zarándokokra: a sportpályán a Szegedi Egyetemi Ifjak kongregációja adta elő a Fekete Madonna című misztériumjátékot, majd a Rákosi Mátyás nevét viselő hajón vízre bocsátották az Oltáriszentséget, amelyet a gáton gyertyás körmenet kísért. 

Nagy hatású volt a zarándoklat 

A háromnapos csongrádi zarándoklat nem múlt el nyom nélkül. A nagy hatású esemény bizonyosan hatással volt a közelgő választásokra is: mindösszesen 2 ezren szavaztak a Magyar Kommunista Pártra Csongrádon, így a helyi listán a 3. helyre szorultak vissza. 
1948 decemberében a Mária-év záróprogramját is Csongrádon szerették volna megtartani, ez azonban politikai okokból már nem valósulhatott meg.