Évezredes hagyományokat ápolunk a névváltoztatással

– Az európai mintájú magyar államiság megszervezése párhuzamosan történt a keresztény egyházszervezet létrehozásával a tizenegyedik században, mindkettő államalapító uralkodónk, Szent István király nevéhez fűződik. A magyar állam- és jogtörténet érdekes kettősségét adja, hogy a vármegye – mint a szabad jogállású magyar nemesek testülete – és a központi királyi kormányzat gyakran élesen szemben állt egymással. Így volt ez például a hitújítás és az ország három részre szakadásának idején, valamint az 1848/49-es forradalmat és szabadságharcot megelőző reformkor évtizedeiben. A Habsburg uralkodók emiatt többször kísérletet is tettek a vármegyei autonómia felszámolására, de végül sikertelenül jártak – idézte fel Miklós Péter eszmetörténész.

A Kodolányi János Egyetem címzetes professzora rámutatott, a megye szó szláv eredetű és „határ” jelentéssel bír. A vármegye élén álló ispán elnevezése szintén szláv gyökerű és a „zsupán” szóból ered, amely elöljárót jelent, latin megfelelője a középkori oklevelekben pedig a „comes”, amelyből később kialakult az örökletes grófi méltóság.

– Az első vármegyéket Szent István szervezte, aki a katolikus egyházszervezetet is a megyehatárokhoz igazította, amelyek rendszerint egybeestek a püspökségeknél kisebb egyházigazgatási egységek, az esperesi kerületek határaival. Nem volt ezt másként régiónkban sem. Csanád vármegye és a csanádi püspökség egyszerre jött létre 1030-ban. Az előbbinek Szent István rokona, Csanád vezér, az utóbbinak a velencei származású bencés szerzetes, Szent Gellért állt az élén – magyarázta Miklós Péter.

Hozzátette, a vármegyerendszer térségünkben a török korban megsemmisült és csak a tizennyolcadik században szervezték újjá. Az 1920-as trianoni békediktátum a történelmi magyar államszervezetet szétzilálta, így számos vármegye került – többségük egészben, némelyik pedig „csak” részben – valamely utódállam területére. Hangsúlyozta, a kommunista diktatúra a tanácsrendszer 1950-es bevezetésével a vármegye elnevezést megszüntette és a megye nevet rendszeresítette.

Miklós Péter elmondta, a mai Csongrád-Csanád vármegye területe az egykori Csongrád vármegyéből, a régi Csanád vármegye két járásából és az óriási kiterjedésű Torontál vármegye legészakibb csücskéből áll. Úgy véli, a vármegye elnevezés ismételt használata a magyar államszervezet és közigazgatás, valamint önkormányzatiság és önigazgatás évezredes hagyományaihoz való jelképes kapcsolódás, amely alkotmányosságunk mély történelmi gyökereire is felhívja a figyelmet.