A múlt örökségét védik

2023.05.19. 09:00

Szentesi régészek felügyelték a mindszenti bölcsőde építkezését

Szentesi régészek felügyelték a mindszenti bölcsőde építkezését a a földmunkák idején. A Koszta-múzeum munkatársai egy korábbi felgyői beruházás előtti próbafeltáráson szarmata kori település maradványaira bukkantak.

T. Sz.

A mindszenti bölcsőde építkezésénél is jelen voltak régészek a földmunkák idején. Fotó: Koszta József Múzeum

A régészeti örökségek megóvásáért próbafeltárást rendelhetnek el nagyobb építkezések előtt, különösen, ha az korábbról már ismert lelőhelyet érint. Miután a Kárpát-medence az őskortól kezdve lakott terület, ezért régészeti lelőhelyekben igen gazdag. A megyében ilyen évekig tartó régészeti kutatómunka előzte meg Hódmezővásárhelyen például a tramtrain-beruházást. Egy felgyői építkezés előtt pedig egy szarmatai kori település néhány részletét tárták fel a szentesi Koszta József Múzeum munkatársai. Ugyancsak ők felügyelték a mindszenti bölcsőde néhány hete elkezdődött építkezését is. 

Fotó: Koszta József Múzeum

Hergott Kristóf régész lapunknak azt hangsúlyozta, hogy Mindszenten régészeti megfigyelést rendeltek el a belvárosi területen, az örökségvédelmi rendelet alapján, tehát nem kellett próbafeltárást végezniük. Ugyanakkor az épület alapozási munkálatait végig követték, hogy a menet közben esetleg felszínre bukkanó tárgyi emlékeket, töredékeket a lehető leggyorsabban feltárják, dokumentálják és elszállítsák.

Általánosságban a próbafeltárásokról a Koszta-múzeum munkatársa kérdésünkre elmondta:  a szakembereknek harminc munkanapjuk van a feltárásra, mielőtt elindulna az építkezés. A felső talajréteg alatt a sárga altalaj színétől eltérő foltok utalnak többnyire régészeti jelenségre. Ha szükséges, azokat tárják fel a régészek. A humuszréteg mindig változó vastagságú, rendszerint attól függ, hogy mennyire mozgatták korábban a talajt. Egy folyamatosan művelt szántóföldön olykor akár húsz centiméter is lehet, míg máshol akár több méter is. 

Fotó: Koszta József Múzeum

A korábban említett felgyői terület ugyan nem bővelkedett leletanyagban, mégis új információkkal gazdagodtunk. – A felgyői ásatás azért volt izgalmas, mert bár kevés leletanyag került elő, számtalan egykori vízelvezető árok nyomára bukkantunk - mondta Hergott Kristóf. Hozzátette: vélhetően egy hajdani szarmata település legszélét tárták fel, hiszen valószínűleg a lakóövezet közepétől kifelé vezették a csapadékot. Az ásatással így pontosabb képet kaptak egy korábban részlegesen már ismert lelőhelyről. 

 

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában