A Maros árterében már csivitelnek a fiókák

A Körös-Maros Nemzeti Park Maros-ártéri részterületén járva egy-egy odvas fából madárfiókák éles csivitelése hallatszik – hívja fel a figyelmet a nemzeti park honlapja. A kirepülés előtt álló fiókák rendszerint nagyon hangosan kérik a táplálékot. Ilyenkor, ha megállunk a fa közelében, hamarosan megpillanthatjuk a táplálékot szállító madarat is.

Az odúban fészkelő fajok közül csak a harkályfélék képesek arra, hogy odút vájjanak a fákba. Ők nagyon fontos ökológiai szerepet töltenek be, ugyanis minden évben új költőhelyet vájnak maguknak, így az előző évi, elhagyott odúba más fajok költözhetnek – olyanok, amelyek nem képesek maguknak ilyet készíteni. Az odúkészítő harkályfajok közül a Maros árterében a nagy fakopáncs és a balkáni fakopáncs a leggyakoribb, de találkozhatunk a látványos és nagyobb méretű zöld küllő egy-egy példányával is. A közép és kis fakopáncsok igazán ritkának számítanak errefelé, de azért néha előfordulnak.

A harkályok által készített és elhagyott odúkban sokféle madárfaj fészkel: széncinege, kék cinege, barátcinege, seregély, csuszka. A csuszka érdekessége, hogy ha talál egy odút, ami alkalmas a fészekrakásra, akkor annak a bejáratát sárral úgy körbetapasztja, hogy pontosan az ő testméretének legyen megfelelő. Ha tehát sárral körbetapasztott odúra bukkanunk, abban minden bizonnyal csuszkapár költ. A harkályok által vájt odúkban fészkelő énekesmadarak évente két-háromszor is költenek. Június elején sokan közülük már a második fészekaljon ülnek.

A harkályok rendszerint idős fákba vájnak odút. A Maros árterében azonban ilyen kevés van, ezért a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság mesterséges odúk kihelyezésével segíti az énekesek költését. Sok ilyen található például a bökényi tanösvény mentén.