2023.09.03. 11:17
Labozár Antal lett Székkutas díszpolgára
Labozár Antal prímást választotta a képviselő-testület Székkutas díszpolgárává. A település legrangosabb kitüntetését a zsúfolásig megtelt főtéren adták át, a Főtéri Falunap rendezvénysorozat részeként. A téren alig volt valaki, akinek a lakodalmán ne Tóni bácsi húzta volna a talpalávalót.
Tóni bácsit nagyon szeretik a székkutasiak, szinte mindenki hallotta muzsikálni. Fotó: Kovács Erika
A díjátadó ünnepség előtt Szél István, Székkutas polgármestere köszöntötte a rendezvény résztvevőit és a testvértelepülés, a romániai Rév delegációját. Révvel 1996-ban kezdődött a székkutasiak kapcsolata, a testvértelepülési szerződést 2022-ben írták alá. Rév és Székkutas nemcsak a jóban működött együtt, hanem több esetben a bajban is.
Olyan neki a zene, mint a szívdobogás
Az ünnepség további része Labozár Antal prímásról szólt, akit a képviselő-testület Székkutas kulturális és zenei életéhez szorosan kapcsolódó, több évtizedes áldozatos, példamutató pályafutása elismeréseként tüntetett ki a díszpolgári címmel. A 88 éves prímás életútját Szél István polgármester ismertette.
Nehéz feladatra vállalkoztam. Olyan embert méltatok, akit mindenki ismer. Nemcsak Székkutason, de valószínűleg a környékben sem nagyon találni olyan embert, aki ne hallotta volna muzsikálni, vagyis dobogni a szívét. Mert a zene neki olyan, mint a szívdobogás, nélkülözhetetlen és nincs, ami helyettesíthetné
– mondta a polgármester.
Labozár Antal 1935. augusztus 8-án született a sóshalmi tanyavilágban. Itt kezdte az iskolát is. Nehéz időket élt meg a családja. Édesapját elvitték katonának és csak 5 év múlva, 1948-ban tért haza az orosz fogságból. Tóni bácsit anyai nagyszülei nevelték, akiknek 11 hold földjén 25 éves koráig gazdálkodott. 1955-ben katonai szolgálatra vonult be, majd leszerelése után őt is bekebelezte a téesz. 1963-ban prímásnak kérték ki a székkutasi vendéglőbe. Tóth István zenekarában játszott 16 évig.
A fronton maradt nagybátyja hegedűjét örökölte meg
Tóni bácsi családjában több zenész is volt, édesanyja énekelt, édesapja cimbalmozott. Ő négy évesen odaállt, ahol a prímás letette a hangszerét, mert nem tudott betelni a hegedű látványával. Egy év múlva megkapta a fronton maradt nagybátyja hegedűjét. A zenetanulást 2-3 évvel később kezdte, nem is akárkitől, a 40-es évek egyik leghíresebb nótaszerzőjétől, Murgács Kálmántól, akit irredenta nótái miatt az akkori politikai vezetés büntetésből 10 évre Székkutasra küldött. Tóni bácsit tanítani sem nagyon kellett, kiderült, abszolút hallása van. Édesanyjának mondták is, hogy ezerből egy olyan tehetség van, mint ő. A család nehéz helyzete miatt azonban Tóni bácsi nem sokáig tanulhatott, a muzsikálás viszont meghatározó része lett az életének
– folytatta Szél István.
Több mint 2000 lakodalomban muzsikált
Amikor 1978-ban a székkutasi vendéglőben megszüntették az élőzenét, Labozár Antal a vásárhelyi Metripondba került raktárosnak, ahonnan 1990-ben vonult nyugdíjba, emellett Soós Ferenc zenekarával jártak bálokba és lakodalmakba.
Labozár Antal több mint 80 híres énekest kísért, több mint 2000 lakodalomban húzta a talpalávalót.
Fotó: Kovács Erika
Tóni bácsi a díszpolgári cím mellett egy másik elismerést is kapott, utóbbit a zenésztársaktól, akik egy serleggel köszöntötték, és kikiáltották a lakodalmas zene királyának.
