Csodavilág

Elképesztő mennyiségű program volt a hétvégén vármegyénkben, ezt a hétfői lapszámunk remekül mutatja. A csodálatos őszi időt mindenhol egyedi módon használták ki, és ha szabad ilyet mondani, az összes közül nekem három kedvencem volt. Egyik a szombat délelőtti gyalogtúra Deszken, ahol mintegy 120 helyi, szegedi és sándorfalvi döntött úgy, hogy csatlakozik a gyalogló világnaphoz. Nagyon szeretek sétálni a napsütéses őszi időben, de amiért igazán szívembe lopta magát az esemény, az azért volt, mert diákok is csatlakoztak a túrázókhoz és a telefont szinte egyáltalán nem lehetett a kezükben látni, élvezték a barangolást, a játékot és a különböző vetélkedőket. Mindezt ötössel jutalmazzák hétfőn az iskolában. Deszkről Petőfitelepre vezetett az utam, itt volt a másik kedvencem. Tizenkettedik alkalommal tartottak garázsvásárt a településrészen Tápéval közösen azzal a szemlélettel, hogy ami az eladóknak kacat, az másnak igazi kincs lehet. Korábban többször írtam már arról, hogy a fenntarthatóságért szerintem legegyszerűbben úgy tehetünk, ha az új helyett – amikor tehetjük – kiváló állapotban lévő használtat vásárolunk. Így a vevőnek több marad a pénztárcájában, meg persze az eladónak is, de a lényeg az, hogy nem a kukában végzi a sok termék, újra értékessé válnak. A harmadik kedvencem pedig az alsóvárosi jótékonysági főzés volt, amelyben több mint harminc csapat ragadott fakanalat vasárnap délután. Tették mindezt azért, hogy segítsék a kolostor szegénykonyhájának működését, az ételeket ugyanis meg lehetett venni, a befolyt összeg a konyhára ment. A segítők között pedig voltak gyermekek is, az egyik kislány saját készítésű karkötőket hozott, hogy azok árával a szegényeket segítse. Csodálatos helyen élünk!