Gyülekeznek a fülesbaglyok

A tél beköszöntének egyik csalhatatlan jele, hogy az erdei fülesbaglyok behúzódnak az élőhelyükhöz közeli lakott településekre. Nincs ez másként Makón sem, ahol ezeknek a ragadozó madaraknak a szokásos gyülekezőhelye a József Attila Könyvtár körül, az ottani fák ágain van. Tegnap megnéztük – egyelőre nincsenek sokan. Négy fán összesen két-három tucatnyit számoltunk össze belőlük, miközben a korábbi években – persze már a tél derekán – ennek akár a háromszorosát is elérte a létszámuk. 

A Körös-Maros Nemzeti Park honlapján azt lehet olvasni, hogy ezek a madarak valószínűleg azért költöznek be télire, mert a mezőgazdasági területek fasorai lombhullató fákból állnak, így miután ősszel lehullajtják leveleiket, már nem nyújtanak védelmet az erdei fülesbaglyoknak. Bár általában az örökzöldeket kedvelik, ahol el tudnak rejtőzni, Makón viszont inkább a nyírfákat kedvelik. 

Magyarországon egyébként az erdei fülesbagoly a leggyakoribb bagolyfaj. Jellegzetes tollfülei vannak, de azok csak díszek, az igazi fülnyílásai ugyanis a fej két oldalán helyezkednek el. Nagy szemei vannak, de alig-alig tudja azokat mozgatni, inkább a fejét forgatja, azt ugyanis akár 270 fokban is el tudja fordítani.