Helyi közélet

2023.12.26. 21:15

Különleges apró ragadozót láttak a téli Dél-Alföldön!

Általában rendkívül óvatos és félénk, az ember lakta településeket elkerüli, és inkább alkonyat után mozog. Magányos életmódú vadász, gyakran hátsó lábaira állva fürkészi környezetét. Ki lehet ő?

Delmagyar.hu

Fotó: Kmnp.hu/Szabó Ákos

A Körös Maros Nemzeti Park Kis-Sárrét részterületén az utóbbi hetekben több ízben is megfigyelhettünk hermelineket. Az itteni mozaikos, vizes élőhelyek ideális élőhelyet biztosítanak ennek az elegáns ragadozónak – tudtuk meg a nemzeti parktól.

Azt írták, legutóbbi túrájukon egy vadászó hermelin került szemük elé. Percekig ide-oda cikázott a Zöldhalmi-tó gátján, pár méterre a túrázók előtt. Ritkaságnak számít az, hogy többen és ilyen sokáig gyönyörködhettek ebben az ugrabugráló apró ragadozóban. Általában ugyanis rendkívül óvatos és félénk, az ember lakta településeket elkerüli, és inkább alkonyat után mozog.

Gyakoribb felbukkanása a Kis-Sárréten a számára kiváló élőhelyeknek köszönhető. Halastavak, mocsarak, vizes élőhely-rekonstrukciók kínálnak megfelelő táplálkozó- és búvóhelyet ennek a fürge kis állatnak. Magányos életmódú vadász, gyakran hátsó lábaira állva fürkészi környezetét. Főként kisebb rágcsálókat, néha fiatalabb nyulakat, madarakat, de táplálék szűkében akár dögöt is fogyaszt.

Kiemelték: legfontosabb határozóbélyege, melynek segítségével könnyen megkülönböztethetjük egyéb menyétféléktől, hogy a hozzá nagyon hasonló menyéttel ellentétben a farka vége téli és nyári szőrzetében is fekete marad. Az élővilág alkalmazkodását jól példázza a hermelinek színe. Érdekesség, hogy a tőlünk északabbra élő példányok – a fekete farokvég kivételével – télen fehér bundát öltenek, míg nyári bundájuk hasukon és a mellrészen fehér, hátukon barna. Hazánkban ez a színváltás nem történik meg minden egyednél, a tőlünk délebbre élő hermelinekre pedig egyáltalán nem jellemző. Színezetük alakulása a rejtőzködést, az észrevétlenebb vadászatot segíti, öröklött tulajdonság, melyet a nappalok rövidebbé válása vált ki, és minél hidegebbre fordul az időjárás, annál gyorsabban zajlik le.

Párzása májustól augusztusig tart, de az embriók csak tél végén, a csíra nyugalmi állapota után kezdenek növekedni és a 30 napos fejlődés után a nőstény 4-5 kölyköt hoz világra, akik az elválasztás után még több hétig az anyjuk mellett tanulnak vadászni – közölte a nemzeti park.

Olvasható a Promenad24 oldalán.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában