2024.03.22. 10:00

Megmenekülésüket ünneplik a zsidó közösségek

Purim ünnepét ülik szombaton a zsidó közösségek. Böjttel készülnek az örömünnepre, amelynek legfőbb üzenete, hogy hittel a legnagyobb ellenség is legyőzhető.

Koós Kata

Purimkor a vallási vezető felolvassa Eszter könyvét. A szegedi tekercs különlegessége, hogy több mint 120 éves. Fotó: Karnok Csaba

Időszámításunk előtt 450 körüli eseményre emlékeznek purim örömünnepén a zsidó közösségek, amelynek történetét Eszter könyve őrzi

– mondta el lapunknak Kendrusz Attila, a Szegedi Zsidó Hitközség vallási vezetője.

A gyerekek rendszerint a purimspiel alkalmával elevenítik fel a történéseket. A purim kifejezés a pur, azaz sorsvetés szóból ered. Az írás szerint ugyanis a perzsa uralom idején a király legfőbb tanácsadója, Hámán gonosz tervet kovácsolt a zsidó nép elpusztítására. Sorsot vetett a napra, amely alkalmas lehet a nép kiirtására. Mózes halála napja jött ki, az ádáz tanácsadó azonban nem tudta, hogy ádár hó 14-e egyben Mózes születésnapja is. A zsidó hagyományban pedig különösen nagy isteni áldás, ha az emberélet teljes körben zárulhat, azaz, ha valaki ugyanaznap hal meg, mint amelyik napon megszületett.

Hámán terve végül Eszter, a király felesége miatt bukott el, aki titkolta férje előtt zsidó származását. Ám, amikor nagybátyja révén tudomást szerzett Hámán tervéről, hosszas böjtbe kezdett, felfedte származását, és férje iránta érzett szeretetére támaszkodva megmentette a zsidó népet a megsemmisüléstől.

Purimkor a vallási vezető felolvassa Eszter könyvét, azaz a megilát, amelynek különlegessége, hogy a szegedi tekercs több mint 120 éves, tartóján Löw Immánuel neve is olvasható. Előírás, hogy Hámán tíz gyermekének nevét mindig egy szuszra kell felolvasni, Hámán nevének hallatán pedig minden alkalommal zajt kell csapnia a hallgatóságnak. További érdekesség, hogy a tekercsben egyetlen egyszer sem említik meg az Örökkévalót, jelenléte mégis áthatja az eseményeket.

A folyamatok mögött ott az Örökkévaló, és megmenti a zsidó népet. A holokauszt idei, nyolcvanadik évfordulóján még nagyobb hangsúlya van a purim ünnepének, nagy szomorúság is áthatja. Mégis arra emlékeztet bennünket, hogy akárhányszor is törtek népünk vesztére, túléltük, mert az Örökkévaló mindig gondoskodott rólunk. Azok, akik megpróbáltak elnyomni bennünket, már eltűntek, de mi itt vagyunk. Az ünnep fontos üzenete, hogy az Örökkévaló segítségével igenis meg tudunk menekülni a legnagyobb veszedelmekből is, még ha nem is látjuk Őt fizikai valójában. Mégis az egész életünket végigkíséri, és minden nehézség azért van, hogy jobb emberek legyünk

– mondta el a vallási vezető.

A purim sokáig a diaszpórában élő zsidó közösségek legfőbb ünnepe volt, nagyobb a hanukánál is. Félnapos böjt előzi meg, majd előírás az evés, az ivás és a mulatozás. Szokás ilyenkor, hogy a közösség tagjai jelmezbe öltöznek, ám ezzel a céljuk korántsem a farsang sajátos megünneplése.

Eszter elrejtette a zsidóságát, az ő emlékére és tiszteletére álcázzuk mi is magunkat

– mondta Kendrusz Attila. Azzal folytatta, hogy ugyanez az oka annak, hogy purimkor töltött ételek kerülnek az ünnepi asztalra, mint a töltött káposzta, de elmaradhatatlan fogás a hámánfüle is.

A töltött ételek is azt jelképezik, hogy a lényeg belül van. Hogy nem a külcsín a fontos, hanem az, hogy mi van az ember lelkében

– emelte ki a vallási vezető.