Több tízezer vajdasági magyar vesztette életét a második világháború idején

2019.11.21. 20:35

A délvidéki vérengzés áldozataira emlékeztek – Fotók

A második világháború alatt a délvidéki vérengzésnek becslések szerint 20-40 ezer magyar áldozata volt. A Vajdaságba bevonuló jugoszláv partizánok az 1942-es hideg napokat bosszulták meg. A tragédiáról a Memento75 programsorozat keretében, a Márton Áron kollégiumban is megemlékeztek.

J. Z.

Mauska Márton kutató visszaemlékezések alapján idézte fel a történteket. Fotó: Karnok Csaba

Fotó: Karnok Csaba

Vérengzésbe fordult 1944/45 tele, amikor Tito partizánjai bevonultak a Vajdaság magyarok lakta településeire. A férfiak többségét megölték, a nőket és a gyerekeket gyűjtőtáborokba hurcolták. A leghírhedtebb a jareki tábor volt. A magyar hadsereg 1942-es atrocitásai miatt, a Vajdaságban élő magyarokat kollektív bűnösnek tekintették. Három településről – Csúrog, Mozsor és Zsablya községekből – kiűzték őket. A történelmi igazságtételre a kétezres évekig kellett várni, mire a három falu lakosságát a szerb parlament rehabilitálta. Szinte nem volt olyan magyar család, aki nem vesztett el valakit. A közélet iránt fokozotton érdeklődő egyetemi hallgatók által alapított Prokon Egyesület estjén a vajdasági magyarok kálváriáját idézték fel.

Ellenálltak a gyűlöletnek

– A Vajdaságban 10-13 olyan település volt, ahol nem került sor tömeges vérengzésre – mondta Német Klaudió. A történészhallgató kutatásai alapján arra a következtetésre jutott, hogy ezek a települések három kategóriába sorolhatók. Bácskossuthfalván a lakossági ellenállás akadályozta meg a mészárlást, Bácskertesen a szovjet beavatkozás állította meg a jugoszláv partizánokat, míg Felsőhegy és Kishegyes perifériás helyzete miatt kerülte el a bosszút.

 

Közösen Európában

– Ha Európa visszacsúszik a gyűlölet spiráljába, akkor végleg lemarad a globális versenyben. A 21. században olyan kihívásokkal kell szembenézni a kontinensnek, amiket csak egymással összefogva tudnak az országok megoldani – mondta Kalmár Ferenc, Magyarország szomszédságpolitikájáért felelős miniszteri biztos. A Külgazdasági és Külügyminisztérium munkatársa arra utalt, hogy Európának a 1,5 milliárdos Kínával, a 300 milliós USA-val és az egyre gyorsabban fejlődő Indiával kell versenyeznie. Az európai országok közötti bizalmat a nemzetiségi kérdés megoldásával, legalábbis a kapcsolatok továbbfejlesztésével lehet megoldani.

Dél-Tirol lehet a minta

– Olaszországban Dél-Tirol 1972-ben kapott autonómiát – folytatta a miniszteri biztos. Azóta a térség rohamosan fejlődik. Míg 1972-ben az egyik legszegényebb régió volt, ma már Olaszország három legfejlettebb térsége között tartják számon. Az olaszok és a németek harmonikus együttélését pedig helyi parlament, továbbá kétnyelvű táblák biztosítják.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában