2019.11.21. 20:35
A délvidéki vérengzés áldozataira emlékeztek – Fotók
A második világháború alatt a délvidéki vérengzésnek becslések szerint 20-40 ezer magyar áldozata volt. A Vajdaságba bevonuló jugoszláv partizánok az 1942-es hideg napokat bosszulták meg. A tragédiáról a Memento75 programsorozat keretében, a Márton Áron kollégiumban is megemlékeztek.
Mauska Márton kutató visszaemlékezések alapján idézte fel a történteket. Fotó: Karnok Csaba
Fotó: Karnok Csaba
Vérengzésbe fordult 1944/45 tele, amikor Tito partizánjai bevonultak a Vajdaság magyarok lakta településeire. A férfiak többségét megölték, a nőket és a gyerekeket gyűjtőtáborokba hurcolták. A leghírhedtebb a jareki tábor volt. A magyar hadsereg 1942-es atrocitásai miatt, a Vajdaságban élő magyarokat kollektív bűnösnek tekintették. Három településről – Csúrog, Mozsor és Zsablya községekből – kiűzték őket. A történelmi igazságtételre a kétezres évekig kellett várni, mire a három falu lakosságát a szerb parlament rehabilitálta. Szinte nem volt olyan magyar család, aki nem vesztett el valakit. A közélet iránt fokozotton érdeklődő egyetemi hallgatók által alapított Prokon Egyesület estjén a vajdasági magyarok kálváriáját idézték fel.
Ellenálltak a gyűlöletnek
– A Vajdaságban 10-13 olyan település volt, ahol nem került sor tömeges vérengzésre – mondta Német Klaudió. A történészhallgató kutatásai alapján arra a következtetésre jutott, hogy ezek a települések három kategóriába sorolhatók. Bácskossuthfalván a lakossági ellenállás akadályozta meg a mészárlást, Bácskertesen a szovjet beavatkozás állította meg a jugoszláv partizánokat, míg Felsőhegy és Kishegyes perifériás helyzete miatt kerülte el a bosszút.
A délvidéki vérengzés áldozataira emlékeztek
Közösen Európában
– Ha Európa visszacsúszik a gyűlölet spiráljába, akkor végleg lemarad a globális versenyben. A 21. században olyan kihívásokkal kell szembenézni a kontinensnek, amiket csak egymással összefogva tudnak az országok megoldani – mondta Kalmár Ferenc, Magyarország szomszédságpolitikájáért felelős miniszteri biztos. A Külgazdasági és Külügyminisztérium munkatársa arra utalt, hogy Európának a 1,5 milliárdos Kínával, a 300 milliós USA-val és az egyre gyorsabban fejlődő Indiával kell versenyeznie. Az európai országok közötti bizalmat a nemzetiségi kérdés megoldásával, legalábbis a kapcsolatok továbbfejlesztésével lehet megoldani.
Dél-Tirol lehet a minta
– Olaszországban Dél-Tirol 1972-ben kapott autonómiát – folytatta a miniszteri biztos. Azóta a térség rohamosan fejlődik. Míg 1972-ben az egyik legszegényebb régió volt, ma már Olaszország három legfejlettebb térsége között tartják számon. Az olaszok és a németek harmonikus együttélését pedig helyi parlament, továbbá kétnyelvű táblák biztosítják.