2019.12.15. 07:45
Magyar kutató dolgozik egy majdnem kihalt nyelv feltárásán
Maitz Péter a Berni Egyetem Német Szociolingvisztikai Tanszékének nyelvészprofesszora. Kutatási területe a nyelvek sokfélesége és változása, a nyelvi diszkrimináció és a nyelvtipológia. A Szegedi Tudományegyetem Bölcsészkarának Audmax Esték – Mindennapi bölcsészet című programjának keretében tartott előadást Szegeden, ahol bepillantást engedett a kutatás fontosabb részleteibe, és rávilágított annak jelentőségére.
A professzor bemutatta az unserdeutsch érdekességeit, fontosabb szabályait az érdeklődőknek. FOTÓ: FRANK YVETTE
Valamikor a 70-es évek közepén egy európai nyelvészkutató Pápua Új-Guineán járt, amikor útközben egy kocsmában egy furcsa német nyelvre lett figyelmes, amit az ott élők beszéltek. Érdekes módon ez a megdöbbentő felfedezés sokáig feltáratlan maradt, de ami talán ennél is furcsább, hogy a 2015-ös nemzetközi kutatócsapatnak, amely ennek a nyelvnek a feltérképezését tűzte ki céljául, egy magyar tudós lett a vezetője.
Keveréknyelvek
– A gyarmatosításnak jelentős nyelvi következményei voltak világszerte. A gyarmatosító nagyhatalmaknak való kiszolgáltatottság eredményeképpen számos keveréknyelv született a helyi őslakosság körében, ezek lettek a pidzsin és kreol nyelvek. A gyarmati viszonyok megszűnése általában ezeknek a nyelveknek a halálához vezetett, de maradtak kivételek, például, amikor más szigetekről, más anyanyelvű munkások érkeztek, akikkel szintén ezen a közvetítő nyelven tudtak kommunikálni. Amikor pedig a szülők a következő generációnak is ezt a nyelvet adták át, megtörtént a nativizáció, és anyanyelvvé vált. Ilyen az általunk kutatott úgynevezett unserdeutsch is, amelynek az a különlegessége, hogy ez az egyetlen német alapú kreol nyelv – magyarázta a professzor.
Hozzátette, ma már biztosan tudják, hogy valamikor 1900 körül keletkezett, de majdnem egy évszázadig rejtve maradt a világ elől. A 70-es években történt felfedezés után a 80-as években egy egyetemi hallgató Ausztráliában magánórákat adott német nyelvből, s egyszer megjelent nála egy illető, akinek az anyanyelve nagyon hasonlított a némethez. Elkezdtek beszélgetni, s így derült ki, hogy az illető Pápua Új-Guineából származik.
Csak hárman a világon
Maitz tulajdonképpen a harmadik, aki az unserdeutschcsal valaha is tudományosan foglalkozott. Az előadásban igazi csemegeként szolgálhatott a nyelvészeknek, a professzor bemutatta a nyelv érdekességeit, fontosabb szabályait a laikus hallgatók számára is érthető módon, és több videóbejátszást is mutatott az unserdeutschot beszélő helyiekkel készített interjúiból. Felmerül a kérdés, mire jó egyáltalán ez a nyelv?
– Mára mindössze maroknyian maradtak, maximum száz beszélője él Pápua Új-Guineán és néhány áttelepült Ausztráliában. A hivatalos veszélyeztetettségi skálán, a közel kihalt nyelvek közé sorolják az unserdeutschot. Az ott élők számára az értékmentésnek nincs pátosza, mint nálunk Európában. Egyrészt a közösséggel karöltve, általa és az iránta való elkötelezettséggel igyekszünk megőrizni a nyelvüket, megismerni a múltjukat és az elfelejtett német gyarmati múltat is. Másrészt ezek a kutatások hozzájárulnak a nyelvi evolúció megértéséhez, hiszen ezek a legfiatalabb nyelvek. Rajtuk keresztül próbáljuk feltárni a nyelvek legalapvetőbb részeit – tette hozzá a professzor.
