Gyilkosság az Újszegedi Szabadtéri Színpadon

A dominógyilkosságot pénteken és szombaton tekintheti meg a Szegedi Szabadtéri Játékok újszegedi játszóhelyének közönsége a Játékszín előadásában.

A történetnek nemcsak írója, de rendezője is a Jászai-díjas Szente Vajk. La­punknak elmondta, mindenek­előtt az motiválta a darab megírására, hogy kipróbálhassa ma­­gát ebben a népszerű műfajban. A zsinórmérték pedig az volt, hogy a cselekmény semmiképp se hasonlítson a krimik koronázatlan királynőjének történetszövéséhez. 

 Szeretek kísérletezni, szlalomozni a műfajok között. Régóta dédelgettem már magamban a gondolatot, hogy magam is írjak egy krimit. Arra voltam kíváncsi, hogy össze lehet-e rakni egy olyan történetet, amit Agatha Christie még nem írt meg. Az alkotófolyamat első hónapjai azzal teltek, hogy Galambos Attilával elolvastuk Agatha Christie összes regényét, hogy biztosan egyikhez se hasonlítson a miénk. Majd háromnegyed éven át csak ötleteltünk, mígnem 2020 legvégén összeállt a történet 

– mesélte a darab születéséről Szente Vajk, aki visszatérő vendége a Szegedi Szabadtéri Játékok mindkét játszóhelyének. Olyan nagy sikerű produkciók fűződnek nevéhez, mint a Legénybúcsú, az Apácashow vagy a Puskás, a musical. 

 Nagy álmom volt a szegedi szabadtérin dolgozni. Életem első másfél évét Szegeden él­­tem, utána is gyakran megfordultam a városban, a testvérem ott tanult az egyetemen, gyakran meglátogattam. Óriási dolog volt számomra, mikor kijutott az első előadásom a szabadtérire, mert szerintem ez a magyar rendezői pálya csúcsa. A szőke ciklon premierje is az újszegedi színpadon volt, és nagy szerencsét hozott, mert már a 150. előadás környékén jár 

– mondta. 
A dominógyilkosság főszerepét Lévay Viktória alakítja, a további szerepeket Szerednyey Béla, Fehér Tibor, Dobó Kata, Náray Erika, Törőcsik Franciska, Kolovratnik Krisztián és Makranczi Zalán játsszák. Nyolc utas egy katamarán fe­délzetén, de vajon hányan élik túl a külügyminiszternő beiktatása apropóján szervezett, könnyednek és kellemesnek induló hétvégét? 

 Nemcsak a helyszín és a gyilkosság ténye izgalmas, de a politikai közeg is, amelybe beágyaztuk a történetet. Ez egy fiktív állam politikai közege, amelyről annyit azért lehet sejteni, hogy egy nagyhatalom, kicsit Angliára hasonlító rendszerrel. A szereplők elég nehéz döntéshelyzetbe kerülnek, miután egy váratlan levelet kap az újonnan kinevezett külügyminiszternő 

– mesélte az előadásról a rendező. 

Azt is elmondta, hogy noha az alapszituáció fiktív, a felvetett erkölcsi kérdések azonban már egyáltalán nem állnak távol valóságunktól. 

 Az a probléma is előkerül például, hogy túl sokan vagyunk a bolygón. Mit kezdjünk azzal, hogy vannak radikálisok, akik ezt szélsőséges módszerekkel oldanák meg. De felmerül a média manipulatív ereje is. Szerintem sikerült úgy megírni, hogy nemcsak a színpadon, de talán a nézőkben is erkölcsi kérdések fogalmazódnak meg 

– mondta Szente. 

Kiemelte, érdemes résen len­ni minden nézőnek, ugyanis bőséggel vannak el-elszórva információmorzsák az előadás elejétől kezdve, amelyek révén a legszemfülesebbek megsejthetik a végkifejletet. 

 Érdemes nagyon éles szemmel nézni a darabot, mert a megoldás ott lesz a szemük előtt 

– javasolta sejtelmesen a rendező.