Harcászati előadás lesz a Tornyai-múzeumban

Az avar hadsereg fegyverzetét és harcmodorát ismertető, a „barbár” lovasíjászat kizárólagosságát megcáfoló programmal zárul a Tornyai János Múzeum Korok, kultúrák, lelőhelyek régészeti sorozatának téli szemesztere. Pintér-Nagy Katalin, a Szegedi Tudományegyetem Régészeti Tanszékének adjunktusa az írott forrásokat a képi ábrázolásokkal, régészeti eredményekkel összegzi és mutatja be előadásában február 22-én, szerdán 17 órakor a vásárhelyi közgyűjteményben.

A nomád népek harcmodora kapcsán a történetírók többsége a könnyű fegyverzetű lovasság jelentőségét emelte ki. A Kárpát-medencében 567-ben megjelent avarokról több mint kéttucatnyi korabeli írott forrás áll rendelkezésre. Ám a két és fél évszázados Avar Kaganátus egyes korszakairól, a közép-ázsiai eredetű nép harcmodoráról csupán elvétve ismert néhány adat. Azokat áttanulmányozva és összefoglalva Pintér-Nagy Katalin megállapította, hogy nem a könnyű fegyverzetű lovasság volt a kizárólagos az avarok hadi repertoárjában, hanem harcmodorukban megfigyelhető volt a nehéz fegyverzetű lovasság, a gyalogság és az ostromtechnika is. Fegyvereikben az avarok szintén széles repertoárból merítettek, amelyeket – a pányva, a parittya és a lovak vértezetének kivételével – a régészeti leletek is alátámasztják. Ez utóbbiakból pontos információ nyerhető a fegyverek szerkezetéről, felépítéséről, típusairól, és rekonstruálhatók az egykori íjak, nyilak, lándzsák, az ütő-, vágó- és sújtófegyverek.

A Nemzeti Kulturális Alap támogatásával megvalósuló 2022-2023. évi Korok, kultúrák, lelőhelyek sorozaton elhangzott előadások anyagát hamarosan egy több mint száz oldalas tanulmánykötetben ismerhetik meg a középkor története és régészeti eredményei iránt érdeklődők.