Dallamtapadást és lehengerlő látványvilágot ígértek az Ezeregy éjszaka alkotói

Geszti Péter, az Ezeregy éjszaka dalszövegírója és kreatív producere a Szabadtéri Szalonban elmondta, 17 évvel ezelőtt írta le a world musical első sorát. Annak idején Dés Lászlóval kezdték a közös munkát, de a Kossuth-díjas zeneszerző időközben kiszállt a produkcióból. Geszti úgy fogalmazott, majdnem annyit ült a darab a fiókban, amennyit a dzsinn az üvegben. 

Az Ezeregy éjszaka hétkötetetes mesevilágából Tasnádi István alkotott egy vadiúj történetet, amely teljesen különbözik az eddig ismert Aladdin-feldolgozásoktól és a Disney-meséktől.  

– Sajátos, kétszintes történetet írt. Aki megnézi, meglepődik, ugyanis olyan fordulatokban gazdag sztorit lát majd, ami egyáltalán nem hasonlít a hagyományos mesékhez. Ahogy annak idején A dzsungel könyvét a csodálatos Békés Pál megírta, az is egy teljesen más történet volt, mint amit a Disney-filmből ismerünk – részletezte Geszti, aki hozzátette, az eredeti történetfolyam kínai, arab, perzsa, indiai elemei visszaköszönnek majd az előadás zenéjében, vizualitásában, koreográfiájában egyaránt. A dalok kapcsán garantált dallamtapadást ígért, a magyar fülekbe otthonosan bemászó, mégis keleti ízzel fűszerezett dallamokat.

Geszti azt is kiemelte, hogy a darab egyik síkja abszolút felnőtt történet, egy sértett férfi és egy okos nő históriája, amely egy vesztett házasság történetének is felfogható. 

A kerettörténetben a sértett, szerelmi bánattól szenvedő Sahriár királyt Bányai Kelemen Barna, az életéért mesékkel küzdő Seherezádét Trokán Nóra alakítja, akik szintén Stahl Judit vendégei voltak kedden.

– Seherezádé az elején nagyon gyűlöli, aztán nagyon tisztán látja ezt a férfit. Szépen lassan lehámozza, és meglátja a szép lelkét az önkényúr mögött – mondta el karakteréről Trokán Nóra, aki pénteken debütál a Szegedi Szabadtéri Játékokon. Bányai Kelemen Barna számára nem ismeretlen a Dóm téri nagyszínpad, ugyanis 2017-ben az Alföldi Róbert által rendezett Hegedűs a háztetőn musicalben már játszott a négyezer fős közönségnek. Stahl Judit őt arról faggatta, milyen Csehov és Shakespeare hősei után a mesebeli király bőrébe bújni. Elmondta, kivagyiságában, esendőségében, férfiasságában és hiúságában, gyarló és a maga módján vak királyként Sahriár nagyon hasonlít a klasszikus drámák szereplőire.

Juronics Tamás, a produkció koreográfusa és rendezője a Szabadtéri Szalonban úgy fogalmazott, hogy megérte várni.

– A mű tökéletesre csiszolódott. Másrészt megtalálta azt a helyet, ahol a leginkább érdemes vele foglalkozni. Ez az a méret, ez az a volumen, ahol a látvány, a zene, a sok-sok szereplő meg tudja ezt a különleges világot jeleníteni – mondta a Kossuth-díjas koreográfus. Az is elárulta, 32 táncos és sok-sok statiszta kelti majd életre a varázslatos keleti kavalkádot a nagyszínpadon. A szemet gyönyörködtető díszlet, valamint a műalkotásoknak is beillő jelmezek mellett pedig csaknem 200 négyzetméternyi ledfalra vetített egzotikus helyszínek és megannyi sokatmondó szimbólum erősíti a látványvilágot. 

– Ennyire türelmes rendezővel én még nem találkoztam. Együtt dobban minden alkotó szíve ezért a produkcióért, és ez nagyban köszönhető Juronics Tamásnak – méltatta a rendezőt Trokán Nóra.