A Vadaspark legidősebb lakóját fogadta örökbe az SZTE kórusa - GALÉRIA

A Szegedi Egyetemi Énekkar jövőre ünnepli fennállásának 100. évfordulóját. Mint az egyetem legidősebb öntevékeny csoportja, csütörtökön örökbe fogadták a Szegedi Vadaspark legidősebb lakóját. Ernő, a sarkantyús teknős ugyan fiatalabb, mint az énekkar, közel 80 évével azonban hasonlóan matuzsálemnek számít, mint örökbefogadó csoportja.

– A kórus a kultúrán kívül a környezetünkre is figyel, társadalmi és környezetvédelmi elkötelezettségünket mutatjuk ezzel az akcióval – mondta el Száz Krisztina kórusvezető. Hozzátette, ez a program a csoport számára is élmény, hiszen több tagjuk még soha nem járt a Vadasparkban. 

A kórus rögtönzött ünnepséget tartott Ernő kifutójánál: először elénekelték neki a Tavaszi szél vizet áraszt című dalt, majd azt a Kodály-művet, amit kedden Karikó Katalin köszöntésére is előadtak – és amelyet korában városunk másik Nobel-díjas tudósának, Szent-Györgyi Albertnek is előadott az SZTE énekkara. Az nem derült ki, hogy a sarkantyús teknősnek mennyire tetszettek a produkciók: előtte és utána is komótosan sétálgatott a számára elkerített területen. Ez azonban nem jelent semmit, hiszen az elé tett salátás tálat is unottan nézegette. Mint kiderült, azért, mert túl hideg volt ahhoz, hogy egyen, ilyenkor az anyagcseréje lelassul.

Veprik Róbert, a Vadaspark igazgatója elmondta, az örökbefogadások mindig a természet szépségéről szólnak. – Minden állatban megvan a maga varázsa. Nincs olyan, amit ne lehetne szeretni, maximum olyan, amit még nem ismerünk hozzá eléggé – fogalmazott. Hozzátette, évente rengeteg hasonló örökbefogadás történik az intézményben, amivel egyébként a park működését támogatják a cégek, magánszemélyek is.

A rögtönzött ünnepség végén a kórustagok be is mehettek a jámbor teknős kifutójába és megsimogathatták Ernőt, aki egyébként nem csak a legöregebb, de az egyik legnépszerűbb lakója is a Vadasparknak.